Szocializáció

Sajnos az Orosz Fekete Terrier tenyésztők többsége ma már nem helyez súlyt a kiskutyák munkaképességeinek megtartására, fejlesztésére.

Ez azonban nem csak az Ő hibájuk, hiszen a piac a szép törzskönyvet és a kiállítási eredményeket tartja elsődlegesnek, míg a fajta kitűnő munkaképességeit természetesnek veszik. A problémát az okozza, hogy az egyoldalú formalizmus egy idő után “kimossa” a fajta kitűnő munkakészségét, amelyért egyáltalán létrehozták. Felhívom mindenki figyelmét, hogy az eredeti tenyészcéloknál nem szerepelt egy csomó ma már alapvetőnek tartott küllemi tulajdonság, sőt a most tökéletesnek tartott szőrminőség szinte kizáró ok volt, mert terepi munka után a katonai kiképzők nem akarták órákig kefélni a bogáncsot kutyáikból.

Természetesen az új idők új igényekkel állnak elő és senki sem tartja rossznak, ha állományunk külleme folyamatosan javul.

Emellett azonban foglalkoznunk kell a populáció munkakészségének vizsgálatával és legalább szinten tartásával. Törekvéseink erre irányulnak. A tenyésztők azokat az egyedeket fogják tenyésztésbe, amelyeknek a kölykeire igény van. Akkor fogják megnézni a szülők kiképzettségét, idegrendszerét, munkakészségeit, ha ez a vevőket érdekli.

Reményeink szerint egyre bővül majd azok köre, akik vásárlásnál előnyben részesítik a jó munkakészségű, kifogástalan idegrendszerű kiskutyákat és azokat a tenyésztőket, akik gondot fordítanak a náluk születő kölykök fejlesztésére, nevelésére, szocializációjára.Mit is kell tennie annak a tenyésztőnek, aki jó munkakutyákat akar adni vevőinek?

Először is az anyakutyát csak akkor vegye tenyésztésbe, ha már alapszinten kiképezte és meggyőződött idegrendszeri stabilitásáról, valamint alapszintű örző-védő készségeiről. Soha ne tenyésszünk félelemből agresszív kutyával!

Ismerje meg a kiválasztott fedezőkan viselkedését, esetleges kiképzettségét. Bármilyen szép is, soha ne fedeztessünk agresszív kannal!!! Az agresszivitás a legjobban öröklődő idegrendszeri tulajdonság!!! Nemcsak a kiképzés során, de a mindennapi életben sem sokat tud kezdeni gazdája egy emberre, vagy kutyára folyton támadó “fenevaddal”. Az OFT arról a leghíresebb, hogy udvarias társasági lény és imádja a gyerekeket, mindnyájunknak tenni kell érte, hogy ez az imázs fennmaradjon.A megszülető kölyköket szelektálni kell. A túl nagy létszámú alom szelekció nélküli  mesterséges felnevelése ugyan biztosítja, hogy senki ne vesszen el, de elveszi a lehetőségét, hogy az arra képes egyedek megszerezzék a maximális erőforrásokat. Saját tapasztalatomból tudom, hogy néha a legrosszabbul kinéző kölykökből lesznek a legszebb kiállítási kutyák, de sajnos minél többen vannak, annál kevesebb anyatej jut egy főre. A tápszer pedig igazából nem pótolja az anyatejet, így az életképesebbek nem tudják kihasználni biológiai fölényüket.Az első két hétben annál jobb, minél kevesebbet bolygatjuk az almot, persze maximális felügyelettel(!).

Utána a tenyésztő (illetve családtagjai) elkezdheti kézbe venni őket a mamakutya jelenlétében és kiköltözteti őket az ellető ládából. A hőmérsékletet fokozatosan csökkenteni lehet.

Amint elkezdenek stabilabban járni, nekik megfelelő játékokat kell elhelyezni a helyiségben, ahol tartózkodnak.  5 hetes korukig közösen játsszunk velük. Legjobb a labdagurítás, a kötélhúzás, a birkózás.
6 hetesen lehet elkezdeni a szeparációt (természetesen fokozatosan). Ez azt jelenti, hogy a tenyésztő, vagy családtagja egy-egy kölyköt elvisz a többiek és az anyja köréből, majd máshol játszik vele. Az időt fokozatosan növeljük.

Gurítsunk neki labdát, keltsük fel az érdeklődését. Minél többféle anyagból készült játékot és biztonságosan felfedezhető tárgyat adjunk neki. Fontos, hogy sok szaginger is érje. Óvatosan húzzunk vele kötelet és a végén adjuk oda neki. Mindig üljünk, vagy guggoljunk mellette foglalkozás közben. Ha le is heveredünk, az még jobban fog tetszeni neki! Fontos, hogy ne ijedjen meg, ezért csendes, nyugodt környezetbe vigyük!Segítsünk a gazdának a választásban, hiszen 8-10 hetes korára már alaposan megismerhettük az idegrendszeri tulajdonságaikat. Munka szempontjából legfontosabb a bátorság, éberség, figyelem és a túlzott agresszivitás hiánya. Előny, ha a kiskutya élénken reagál a labdára, hiszen legjobban az apportbolond kutyák kiképezhetőek. Mindig az új gazdi adjon behívó nevet!Fontos hangsúlyozni a tenyésztők felé, hogy az a kutya, amit munkára adnak el, várhatóan több törődésre számíthat, mint egy olyan tenyésztésre eladott állat, amely tenyészérettségekor nem felel meg a gazda küllemi követelményeinek. Könnyebb rávenni egy kiképzett OFT gazdáját, hogy kiállításra is vigye el kedvencét, mint egy küllemre csalódott tulajdonost, hogy foglalkozzon a kutyájával!!!

Választás

A vásárlásnál részesítsük előnyben az olyan kölyköket, amelyek aktívak, érdeklődőek, barátságosak. Megnyugtató, ha a tenyésztő láthatóan foglalkozik a kölykökkel, találunk közöttük játékokat és észleljük, hogy nem csak a kennelt látták 8-12 hetes korukig. A családba kerülő kutyáknál előnyös, ha a tenyésztőnél már játszott gyerekkel a kiskutya.

Kisgyerekek mellé inkább szukát válasszunk!

A szocializálódási szakasz a kölyök életének 28. napjától a 70. napig tart. Ez a “társadalmi beilleszkedés” szakasza. A kutya saját társadalmát ekkor az anyja, az alomtestvérek, majd az ember alkotja. A gazdának itt kell belépni a kutya életébe. A túl korán elhozott kölykök később általában fajtársaikkal nem képesek megfelelő viszonyt kialakítani, míg a túl későn elkerülőknél a gazdával való kapcsolat kárára válhat a késlekedés. Az Oft. szerencsére egy kivételesen jó idegrendszerű, kedves kutya, így a növendék korban, szocializáció után történő gazdaváltásba is belenyugszik, de ez soha nem lesz olyan közeli viszony, mint a 8-12 hetesen korban gazdához kerülő egyedeknél. Példaként mondhatom saját kutyám nagyanyját, akit gazdája 8 hónaposan hozott el a tenyésztőtől.  Ez a kutya szívvel-lélekkel hűséges, kiképzett társa lett gazdájának, sok díjat nyertek, nagyon szerették egymást, de amikor a tenyésztő autója évek múlva befordult az utcába, hát otthagyott csapot-papot. Én jobban szeretem, azt, ha egy nálam született alomból elvitt (8 hétig dédelgetett) kutya két évesen már döbbenten néz rám, amikor megpróbálom megölelgetni és inkább a gazdihoz fordul tanácsért, hogy mit is kezdjen az én túláradó érzelmeimmel. A tenyésztő számára olyan ez, mint a gyereknevelés, ahol az az igazi öröm, ha önállóvá válik utódunk.

Nevelés óvodáig

Az első nap meghatározó a gazda-kutya-család viszonyban. Nem szabad lerohanni a kölyköt amikor hazavisszük, időt, nyugalmat kell neki biztosítani. Minden családtagot a lehető leghamarabb ismerjen és szeressen meg a kiskutya. Ezt erősíthetjük simogatással, óvatos játékkal, vagy finom falatokkal. Amelyik kölyök az első anya nélküli éjszakát az új gazdival tölti, az kiegyensúlyozottabb lesz.

Amint megszokta új családját lehet kezdeni a játékos, szeretetteljes nevelést.

Legfontosabb, hogy stabilan elsajátítsa a hozzám (gyere ide) vezényszót. Mindig szeretettel hívjuk és jutalmazzuk meg! Sose menjünk utána, vagy kergessük!

Tartsuk meg, fejlesszük veleszületett apport készségét, mert ez a kiképzés egyik alapja! Ehhez ideális a kötélen függő tömör gumilabda, de szinte minden (veszélytelen!) tárgyat használhatunk ilyen célra.

Próbáljunk minél több dolgot megismertetni vele környezetében, de legyünk óvatosak és kerüljük el, hogy valami megijessze! Az elején nekünk kell biztonságot nyújtani számára, tréfásan úgy is mondhatnánk, hogy ez az a fázis, amikor “őrizhetjük és védhetjük”.