Alapszabály

Magyarországi Orosz Fekete Terrier Egyesület a Közösségért

 

Alapszabály

(módosított és egységes szerkezetben)

 

1. fejezet

Általános rendelkezések

 

1. a) Az egyesület neve: Magyarországi Orosz Fekete Terrier Egyesület a Közösségért   
2. b) Az egyesület rövid neve: Orosz Fekete Terrier Fajtaklub

           

1. c) Az egyesület idegen neve: Hungarian Russian Black Terrier Club for the Community
2. d) Az Egyesület rövid idegen neve: Hungarian Russian Black Terrier Club

           

3. e) Az egyesület székhelye: 2464 Gyúró, Akácfa u. 3.

 

2. Az egyesület célja: az orosz fekete terrier (FCI 327), mint fajta közösségi célú tartásának, tenyésztésének és kiképzésének megszervezése, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításának elősegítése; sport, nevelési-oktatási, ismeretterjesztő, képességfejlesztő és gyógyulást elősegítő célú programok       szervezése; a fentiek érdekében a fajtatiszta tenyésztés államilag elismert törzskönyvvel való biztosítása és ugyanakkor a nemzetközi kinológiai életbe való betagolása a Federation Cynologique Internationalon (FCI), illetve annak magyarországi tagszervezetén, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségén keresztül; a tenyészadatok tudományos igényű feldolgozása, archiválása, publikálása, konferenciák szervezése; természet- és állatvédelmi célok megvalósítása a kutya segítségével, gyerekek környezettudatos nevelésének elősegítése; helyi önvédelmi szervezetek tagjainak képzés a kutyás polgárőrség működtetéséhez, segítve ezzel a rendvédelmi szervek munkáját is. 

 

3. Az egyesület közhasznú szervezet.

 

4. Az egyesület közhasznú tevékenységei:

 

a,         egészségmegőrzés és betegségmegelőzés (mozgásterépia alapvető kinológiai munka végzése mellett), gyógyító- és egészségügyi rehabilitációs tevékenység      (petting zoo, állatterápia beteg, motiválatlan vagy hiperaktív gyermekeknek és értelmi- vagy mozgássérült felnőtteknek egyaránt),

b,         tudományos tevékenység, az orosz fekete terrier     szaporodásbiológiájának kutatása, kinológiai aktivitások tervszerű működtetése, tenyésztésvezetés, fajtaszelekció,

c,         nevelés és oktatás (állattartási és állattenyésztési ismeretek                                   megszerzése), képességfejlesztés (napi tréningen keresztül),                                ismeretterjesztés (klubtevékenység keretében tartott előadások),

d,         természetvédelem, állatvédelem (az alapvető jogok és kötelezettségek tisztázása, technikák elsajátítása, szakismeretek megszerzése tanfolyami keretekben),

e,         sport kedvtelésből (munkakutyázás, agility, dog dancing, túrázás)

f,          a közrend és közbiztonság védelmének elősegítése (személy és vagyonőrök továbbképzése, helyi önvédő szervezetek, polgárőrségek munkájának szakmai támogatása)

1993. g) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban Törvény) 19. § (1) bekezdése alapján az elismert tenyésztő szervezet az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
1994. a) tenyésztési programot hajt végre;
1995. b) törzskönyvezést végez;
1996. c) megbízás alapján teljesítményt vizsgál vagy vizsgáltat.[1]
1997. h) A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 4. § (1) – (4) bekezdése szerint a tenyésztőszervezetként működő szervezet feladatai
1998. a) a származásigazolás kiállítása, és
1999. b) a jogszabályban előírt adatok szolgáltatása a tenyésztési hatóságnak.

A tenyésztőszervezetként működő szervezet köteles tevékenységét úgy végezni, hogy mulasztásával – ide értve nemzetközi szervezeti tagságból folyó kötelezettségek teljesítését is – a tagjai számára ne okozzon hátrányt.

A tenyésztőszervezet kizárólagos joga az elismerésében szereplő fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében.

A fajta teljesítményvizsgálatát végző bírók képzéséről és vizsgáztatásáról az érintett tenyésztőszervezet a kinológiai szövetséggel együttműködve gondoskodik.

 

5. Az egyesület tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el.

 

6. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve alapítványt rendelhet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

 

7. Az egyesület pecsétje: kör alakú, félkörben az Egyesület rövid neve olvasható, a kör közepén stilizált orosz fekete terrier fej található, a kör alján szám olvasható, mely a pecsét használóját is azonosítja a pecsétnyilvántartás szerint.

 

8. Az egyesület sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azok támogatását nem is fogadja el!

 

9. A közhasznú Egyesület tevékenysége nyilvános, a szolgáltatásait bárki igénybe veheti!

 

1. fejezet

Az egyesület tagjai

 

1. Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki egyetért az egyesület célkitűzéseivel, belépési nyilatkozatot tesz, elfogadja az alapszabályt és megfizeti a tagdíjat.

A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 98/2013. (X. 24.) VM rendelet alapján a rendes tagként történő felvételi kérelmét nem lehet elutasítani annak, akinek a tulajdonában az egyesület által gondozott fajtájú és regisztrált kutya van, egyetért az egyesület célkitűzéseivel, belépési nyilatkozatot tesz, elfogadja az alapszabályt és rendezi a tagdíjat.

 

2. A tagság fajtái: Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak.

 

3. A rendes tagság fajtái:
4. a) természetes személy tag,
5. b) jogi személy tag

 

 

4. Az egyesületnek tagja lehet minden olyan természetes személy, aki cselekvőképes és belépési nyilatkozatot tesz.

 

5. Az egyesületi vagy gazdasági társaság formában működő tagokat az egyesületben a nyilvántartott képviselőjük vagy annak írásos meghatalmazottja képviseli. Amennyiben valaki természetes személyként és jogi személy illetve gazdasági társaság képviselőjeként is gyakorol tagsági jogokat a kettős képviselet kizárása miatt közgyűlésen egy szavazattal rendelkezik.

 

6. 6. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat benyújtásával, az első tagdíj megfizetésével jön létre. Az egyesület működési területén kívül lakó személy kérelme is elfogadható.

 

A tagfelvételi kérelem tartalmazza minimálisan a következőket:

– kérelmező nevét, címét, postai, telefonos és elektronikus elérhetőségét és az aláírását,

– egyesületi tag esetén a bírósági nyilvántartásba vétellel kapcsolatos dokumentumokat, aláírási címpéldányt,

– nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező megismerte az egyesület    alapszabályát, és tagfelvétele esetén magára kötelezőnek tekinti,

 

7. Az egyesület tagjairól székhelyén nyilvántartást vezet.

 

8. A rendes tagok jogai:
9. a) részt vehetnek az egyesület által szervezett rendezvényeken, programokon, igénybe vehetik a tagsági viszonyból adódó kedvezményeket, közvetlenül, vagy nem természetes személy tagok képviselőik által véleményt nyilváníthatnak, szavazhatnak az egyesület ügyeiben, az egyesület tisztségeire megválaszthatók, választási joguk van.
10. b) az Elnökségtől bármikor tájékoztatást kérhetnek az egyesület partner kapcsolatairól, egyes tevékenységeiről, a gazdálkodásról és az Egyesület működéseinek részleteiről.
11. c) tisztséget vállalhat az Egyesület Elnökségében vagy egyéb szerveiben.

 

9. A rendes tagok kötelezettségei:
10. a) cselekvő közreműködés az egyesület céljainak megvalósításában,
11. b) az egyesület alapszabályának betartása,
12. c) a tagdíj fizetése.

 

10. A rendes tag tagsági viszonya megszűnik:
11. a) ha a tag írásos nyilatkozatával kilép,
12. b) ha a közgyűlés a tagsági jogviszonyt felmondja
13. c) ha a tag elhalálozik, ha a jogi személy tag megszűnik,
14. d) ha a tagot az egyesület kizárja soraiból.

 

A kilépést a tag az Elnökségnek köteles írásban bejelenteni.

 

11. Tagot kizárni az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SzMSz) szándékos és többszöri megszegése esetén lehet. A kizárás alatt levő tagot mindig megilleti a védekezés joga. A kizárásról, a tagsági viszony felmondásáról az Elnökség dönt első fokon.

 

Az Elnökség kizárásról, vagy a tagsági viszony felmondásáról rendelkező határozata ellen, annak meghozatalát követő 15 napon belül, a Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely fellebbezést az Elnökséghez kell benyújtani. Az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés a fellebbezésről a következő ülésén dönt.

 

A kizárással, vagy a tagsági viszony felmondásával érintett tagot írásban értesíteni kell a kizárásával kapcsolatos eljárás megindulásáról, részére az írásba foglalt határozatot el kell juttatni, személyes kézbesítéssel vagy ajánlott postai küldeményként.

 

12. A tagnyilvántartást az Elnökség vezeti naprakészen. A tagság megszűnése esetén a tagot az Elnökség törli a tagnyilvántartásból.

 

13. Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíjfizetés alól az Elnökség ideiglenes felmentést adhat. A tagdíj mértéke azonos egyéni és az egyesületi jogi személy tagok tekintetében.

A kedvezményes tagdíjak mértékét az Elnökség határozza meg. A tagdíjat minden évre egy összegben kell megfizetni. A tagdíjat a közgyűlés felhatalmazása alapján az Elnökség állapítja meg. Az egyesület elsődleges bevétele a tagdíj.

Kedvezményes tagdíjat fizet minden diákigazolvánnyal rendelkező diák és minden nyugdíjas. A tagdíjfizetés alól felmentést nem lehet adni, viszont az Elnökség jogosult a tagdíjfizetésre legfeljebb egy év halasztást adni rendkívül indokolt esetben. A kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs!

 

14. A pártoló tag jogai:
15. a) A közgyűlésen tanácskozási joggal való részvétel.
16. b) Javaslat tétel.
17. c) A jogi személy pártoló taggal kötött szerződés által meghatározott egyéb jogok.

 

15. A pártoló tag kötelezettségei:
16. a) Az Egyesület célkitűzései megvalósításának elősegítése.
17. b) A jogi személy taggal kötött szerződésen alapuló egyéb kötelezettségek.

 

III. fejezet

A Közgyűlés

 

1. A Közgyűlés az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlésen az egyesület tagjai közvetlenül személyesen vagy az egyesületi formában működő tagok képviselőjük, vagy annak meghatalmazottja útján vesznek részt. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van.

 

2. A Közgyűlés feladat- és hatáskörei:

 

1. a) meghatározza az egyesület fő céljait, szövetségesi és partnerkapcsolatait
2. b) megválasztja és visszahívja az elnököt és az alelnököket,
3. c) dönt a tagfelvétellel kapcsolatos Elnökségi határozattal szemben benyújtott fellebbezésről,
4. d) módosítja és elfogadja az egyesület Alapszabályát,
5. e) dönt az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, az egyesület feloszlásáról,
6. f) jogszabály által kötelezően ellátandó feladatokat végrehajtja,
7. g) elfogadja az éves közhasznúsági jelentést, számviteli beszámolót, éves beszámolót,
8. h) az Alapszabályban foglalt egyéb feladatok ellátja,
9. i) meghatározza az egyesület éves munkatervét és ennek megfelelően az egyes rendezvényeket, programokat,
10. j) elfogadja az egyesület éves költségvetését és az éves gazdálkodásról szóló beszámolót,
11. k) alapítványt rendelhet, gazdálkodó szervezetet alapíthat,
12. l) dönt a tagsági jogviszony felmondásával kapcsolatos Elnökségi határozattal szemben benyújtott fellebbezésről,
13. m) dönt a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról.[2]
14. n) dönt a végelszámoló kijelöléséről.

 

A Közgyűlés valamennyi olyan hatásköre átruházható, amelyet jogszabály nem címez kizárólagosan neki. Hatáskört átruházni az Egyesület Elnökére vagy szerveire lehet. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseket a következő Közgyűlés felülbírálhatja.

 

Tisztségviselő visszahívására akkor kerülhet sor, ha folyamatosan és szándékosan vagy hanyagul nem teljesíti feladatát, megszegi az Alapszabályt és az SzMSz-t, nem jár a testületi egyesületi ülésekre, sorozatosan és szándékosan vagy hanyagul megszegi az egyesület egyéb szabályait.

 

A visszahívott tisztségviselőt megilleti a védekezés joga, a visszahívással kapcsolatos döntéshozatal során szóban vagy folyamatos akadályoztatása esetén írásban igazolási kérelemmel fordulhat a Közgyűléshez, amelyben előadhatja azokat a tényeket, csatolhatja azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják a folyamatos és megfelelő feladatellátását, illetve a mulasztás elfogadható igazolását (pl. előre nem látható hosszan tartó súlyos betegség, személyes gondok). A visszahívással kapcsolatos döntéssel szemben belső, egyesületi fórumhoz fellebbezést benyújtani nem lehet, mivel a döntést az Egyesület legfelsőbb szerve hozta meg.

 

A Közgyűlés döntése ellen panasszal törvénysértő határozat ellen az illetékes ügyészséghez, egyébként az illetékes bírósághoz fordulhat az érdekelt.

 

3. A Közgyűlést az Elnökség döntésének megfelelően az Elnök hívja össze írásban a tervezett napirend közlésével. A Közgyűlésre szóló meghívót a tervezett időpont előtt legalább tizenöt nappal kell kiküldeni. A közgyűlésre szóló meghívásra postai levélben vagy e-mailben egyaránt van lehetőség, dokumentálva a visszajelzéseket.

 

4. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az összehívást a tagok több mint egyharmada írásban, napirendi javaslattal kéri (rendkívüli Közgyűlés), illetve ha a bíróság elrendeli. A Közgyűlést a kezdeményezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Elnök összehívja. Az összehíváshoz csatolni kell a kezdeményezéssel kapcsolatos dokumentumokat, előterjesztéseket

 

Az összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag fele és még egy fő megjelenik a jegyzőkönyv mellékletét képező Jelenléti Ív tanúsága szerint. Határozatképtelenség esetén – amennyiben ennek lehetőségére az írásbeli meghívó a figyelmet felhívja – az eredetileg meghatározott napirendi pontok tekintetében az eredeti időpontot követő fél órával később, az eredeti meghívóban megjelölt időpontban megtartott közgyűlés a megjelentek számarányára tekintet nélkül megtartható és érvényes határozat hozható. A közgyűlés maga állapítja meg napirendjét az Elnökség javaslata alapján. A közgyűlés eltérhet az elnökség napirendi javaslatától, és megteheti, hogy nem tárgyalja az előterjesztett napirendek egészét vagy annak egy részét.

 

Ez alól kivételt képeznek az Egyesület gazdálkodásával összefüggő előterjesztések, mint pl. a költségvetés tervezete, vagy módosítására tett javaslat, az éves beszámolókat érintő előterjesztések, a bíróság vagy ügyészség megkeresése, kivétel a bejegyzés ügyében kért hiánypótlása, ha az nem irányul lényegi tartalmában az Alapszabály módosítására, döntés peres eljárás kezdeményezéséről, abba való beavatkozásról, annak megszüntetéséről, döntés perbeni vagy peren kívüli egyezség jóváhagyásáról, melyek mindenképp megtárgyalandók, még ha döntést esetleg nem is tud hozni a Közgyűlés azon a napon. Ez esetben nyolc napon belül folytatólagos Közgyűlést kell összehívni. Az összehívásra egyébként a jelen Alapszabályban foglalt rendelkezések irányadók.

 

5. A Közgyűlés döntéseit – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – egyszerű többséggel (a határozatképes Közgyűlés jelenlévő tagjainak fele és még egy tag szavazata) és nyílt szavazással hozza. Szavazat egyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Ha a megismételt szavazás után is szavazategyenlőség van az adott előterjesztéssel kapcsolatosan, akkor az előterjesztést le kell venni a napirendről. A személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani.

 

6. Határozathozatal ülés tartása nélkül. Határozathozatal írásban

A Ptk. 3:20. §-ának rendelkezéseire figyelemmel, az Egyesület valamennyi szervének, illetve tagjainak – ideértve az Elnökséget és a Közgyűlést is – lehetősége van a „Határozathozatalra ülés tartása nélkül” rendkívüli, vagy különösen indokolt vagy bármely egyéb helyzetben, amikor a küldöttek szavazata/döntése biztonsággal így megtehető, illetve a szavazathozatal ekként a Ptk. szerint is biztosított. Ilyen helyzetnek tekintendő, amikor a tagok a döntéshez szükséges létszámban előre láthatólag nem tudnak, vagy nem jelenhetnek meg a döntéshozó szerv szabályosan, előre kitűzött ülésén. Ennek során a tag írásban adja le szavazatát. Az ülés anyagait a küldöttenként egy szavazólappal a szabályok szerint küldi meg az ügyvezetés. Mivel a szavazás nyilvános, a küldöttnek a saját nevét rá kell írnia a szavazólapra. A tag/küldött e módon leadott, írásbeli szavazatát meg kell küldenie 8 napon belül az ügyvezetés számára. A szavazás eredményeiről elektronikus úton tájékoztatják a küldötteket.

Az írásbeli határozathozatalt a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kell kezdeményeznie az ügyvezetésnek. A tagoknak a tervezet kézhezvételétől nyolcnapos határidő áll rendelkezésre a szavazatuk megküldésére. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, anyja neve, lakóhelye); a szavazásra bocsátott határozat tervezete és az arra adott szavazat.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során 2013. évi V. törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, az ülést össze kell hívni.

Az ügyvezető szerv ülés tartása nélkül elektronikus üzenetváltással is hozhat írásbeli döntést, melyre fentiek irányadóak. Igazolható módon történő kézbesítés a határozat tervezetének a tag bejelentett elektronikus levelezési címére történő kézbesítése azzal, hogy annak visszaigazolásra kell kerülnie (elektronikus tértivevény).

Ülés tartása elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével

A Ptk. 3:74. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel, mind az Elnökség, illetve Közgyűlés esetében lehetőség van arra, hogy a tag tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök segítségével gyakorolja. Ilyen eszközök például a google.meet vagy a zoom alkalmazások lehetnek. Az ehhez technikailag szükséges eszközöket, a megfelelő és minden tag által elérhető elektronikus felületet, azok alkalmazásának módját minden esetben az Egyesület úgy határozza meg, hogy az adott tag azonosítható legyen, és a tagok között egyidőben a korlátozásmentes kommunikáció feltétel nélkül biztosított legyen.

 

7. Valamennyi előterjesztésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a vitában résztvevőket, azok érveit, az előterjesztés lényegét, a határozati javaslatot, az elfogadott határozatot, a szavazati arányt. A Közgyűlés üléseiről digitálisan rögzített hangfelvételt kell készíteni, amelyet az Egyesület fennállása alatt a házi archívumban kell őrizni, megszűnte esetén pedig fel kell ajánlani azt az illetékes levéltárnak. Ugyanakkor papír alapú írásos jegyzőkönyv is készül, mely rövidített hiteles kivonata a hangfelvételnek.

 

A jegyzőkönyvet a levezető Elnök és a jegyzőkönyv vezetője hitelesítik, és az Elnökség gondoskodik az elkészült hangfelvétel és a papír alapú jegyzőkönyv archiválásáról. Amennyiben a hangfelvétel és az írásos jegyzőkönyv tartalmilag eltér egymástól, a hangfelvétel tartalma az irányadó!

 

 

 

 

1. fejezet

Az Elnökség-tisztségviselők

 

1. Az Elnökség tagjai az Elnök és az Alelnökök, akik az Egyesület tisztségviselői, és akiket az egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja öt évre. Az Elnökség operatív ügyintéző és képviseleti szerv, amely szervezi, irányítja az egyesület munkáját a Közgyűlések között, gyakorolja a Közgyűlés által átruházott átruházható hatásköröket. Az irányítással és szervezéssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök az Elnököt terhelik.

 

Az Elnök átruházhatja a nem kizárólag neki delegált hatáskörei egy részét, vagy akadályoztatása esetén egészét valamely, vagy megosztva mindkettő Alelnökre. A Közgyűlés által átruházott valamennyi hatáskört az Elnökség összessége vagy az Egyesület másik szerve gyakorolja.

 

2. Az Elnökség három tagból, az Elnökből és a két Alelnökből áll.

 

3. Az Elnökség feladatai és hatásköre:

a/         javaslatot tesz a Közgyűlésnek az egyesület éves munkatervére, és ennek megfelelően az egyes rendezvényekre, programokra,

b/         javaslatot tesz a Közgyűlésnek az Egyesület éves költségvetésére és ennek elfogadására,

c/         dönt a szervezet hazai és külföldi szervezetekbe való belépéséről,

d/         gondoskodik az egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági mellékleteinek előkészítéséről és javaslatot tesz a Közgyűlésnek ezek elfogadásáról.

e/         első fokon dönt a tag felvételéről, a tag kizárásáról.

f/          dönt peres eljárás indításáról, peres képviseletre vonatkozó megbízásról, peren kívüli vagy perbeni egyezségről, stb.

f/          az Alapszabály szerinti egyéb feladatokat ellátja.

 

4. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban, vagy elektronikus levélben, vagy távbeszélőn a napirend közlésével egyidejűleg a tervezett időpont előtt legalább nyolc, sürgős esetben legalább három nappal. Tartós akadályoztatása esetén az Elnök által meghatározott helyettesítési sorrendben bármely Alelnök jogosult összehívni az Elnökségi ülést.

 

Az Elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökség tagjai közül legalább két fő jelen van. Az Elnökség köteles az Elnök vagy bármely Alelnök által előterjesztett anyagokat megtárgyalni, és azokra vonatkozó döntést hozni. Az Elnökség döntéseihez az Elnökség egyszerű többségének támogatása szükséges. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni. Ha a megismételt szavazás után is szavazategyenlőség van az adott előterjesztéssel kapcsolatosan, akkor az előterjesztést le kell venni a napirendről, és azt a következő ülésen az eredeti vagy módosított formájában újra meg kel tárgyalni, és döntést kell hozni.

 

Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással hozza, és azokat külön szabályok szerint írásba kell foglalni. Legalább negyedévente Elnökségi ülést kell tartani.

 

5. Az Elnökség munkájáról, üléseiről digitális hangfelvételek és írásos jegyzőkönyvek készülnek. Az Elnökség tagjai jelenlétüket a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven aláírásukkal igazolják. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A nyilvánosság érdekében az Elnökség ülésének időpontjáról és napirendjéről annak összehívásakor az Egyesület honlapján jól látható, feltűnő méretű és színű értesítést kell elhelyezni a részletes előterjesztésekkel egyetemben. Ezen szabály alkalmazandó a Közgyűlés üléseinek összehívásakor is.

 

6. A bankszámla felett az Elnök önállóan, vagy az alelnökök közül kettő együttesen jogosult rendelkezni.

 

7. A Tenyésztési Bizottság:

Összehangolja az egyesület tenyésztési programjának megvalósításával kapcsolatos feladatokat, dönt a Tenyésztési Szabályzat hatáskörébe tartozó kérdésekben, ellenőrzi az almokat. A tenyészvizsgákon, FCI kiállításokon képviselője jelen van.

A Tenyésztési Bizottság három tagból áll. Az Egyesület tagságának növekedésével a közgyűlés a Bizottság tagjainak létszámát növelheti. A tagokat a Tenyésztési Szabályzat elfogadása érdekében összehívott közgyűlés választja meg.

A Tenyésztési Bizottság elnöke a mindenkori tenyésztésvezető, akit az Egyesület tagjai közül a közgyűlés választ, a vonatkozó jogszabályban szereplő feltételeknek megfelelő jelöltek közül. A bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

 

8. A felügyelő bizottság:

A felügyelő bizottságot a Közgyűlés öt évre választja meg.

A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását és működésének szabályszerűségét. Amennyiben bármilyen szabálytalanságot észlel, úgy arról tájékoztatja az elnököt.

Az Egyesület alapvető érdekeit sértő esetekben kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását. A bizottság tagjai közül választja meg a felügyelőbizottság elnökét.

 

1. fejezet

Az Elnök

 

 

1. Az Elnök feladatai:

a/         harmadik személy felé ő képviseli az Egyesületet,

b/         a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek megfelelően az egyesület munkájának folyamatos szervezése, irányítása,

c/         a költségvetésben foglaltak teljesítése, az éves gazdálkodásról és tevékenységről szóló beszámoló előkészítése,

d/         a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása,

e/         az egyesület irodájának irányítása, alapítványainak és gazdálkodó szervezeteinek felügyelete, az ebből adódó jogosítványok gyakorlása,

f/          az egyesületi iroda irányítása, a munkáltatói jogok gyakorlása,

g/         egyéb feladatok, amelyek az Alapszabályból, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség döntéseiből következnek.

 

2. Az Elnök önállóan képviseli az egyesületet.

 

3. Az Elnök megosztja feladat- és hatáskörét az Elnökség tagjaival. Ezen hatásköröket bármikor indoklás nélkül elvonhatja az Alelnököktől. Távollétében gondoskodik helyettesítéséről, meghatározza az Alelnökök helyettesítési sorrendjét.

 

1. fejezet

Az Egyesületi Iroda

 1.Egyesületi Iroda az egyesület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat  látja el. Az Egyesületi Iroda az Egyesület székhelyén működik az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.

 

2. Az Egyesületi Iroda az Elnök közvetlen irányítása alatt működik.

 

VII. fejezet

A gazdálkodás

 

1. Az egyesület gazdálkodását segítik később alapítandó alapítványai, gazdálkodó szervezetei.

 

2. Az egyesület gazdálkodásának törvényesnek, takarékosnak, a céloknak leginkább megfelelőnek kell lennie.

 

3. Az egyesület vállalkozási tevékenységet – nem fő tevékenységként, másodlagos jelleggel – folytathat. Az esetleges vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

 

4. Az Egyesület gazdálkodásának jogszerűségéért, okszerűségéért és célszerűségéért az Elnök felel.

 

VIII. fejezet

Egyéb közhasznúsági rendelkezések

 

1. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy lehet, akivel szemben nem áll fenn az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) bekezdésében és a 39. §-ban foglalt összeférhetetlenségi okok.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
2. b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

2. Az egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
3. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
4. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

3. Az egyesület vezető szerveinek (Közgyűlésnek és az Elnökségnek) a határozatairól a jegyzőkönyvek alapján olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya – nyílt szavazás esetén a személye – megállapítható.

 

4. A döntéseket, határozatokat, jegyzőkönyveket keletkezésük után 15 napon belül kézbesíteni kell személyesen, elektronikus vagy postai úton azoknak, akiket az érint. Ezen túl a döntéseket, határozatokat, jegyzőkönyveket eredeti és teljes formájukban kell elhelyezni az egyesület internetes weblapján és a hirdetőtáblán az egyesület székhelyén, irodájában.

 

5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

 

 

6. Az egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól évente részletes beszámoló és közhasznúsági melléklet készül. A beszámolót és mellékleteit megkapják a tagok, elhelyezésre kerül az egyesület internetes weblapján, és ezen túl az Egyesület tisztségviselői személyesen is gondoskodnak arról, hogy ahhoz az érintettek és érdeklődők hozzájussanak. Az Egyesület gazdasági helyzetét figyelembe véve törekedni kell a jelentés országos sajtóban való elhelyezéséről is. Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékleteket a Közgyűlés fogadja el a döntéshozatalára vonatkozó szabályok szerint.

 

7. Az egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól tájékoztatót kell elhelyezni az egyesület székhelyén és internetes weblapján. Az érdeklődők ezen túl megkereshetik az Egyesületi Irodát, ahol nyitvatartási időben tájékoztatást kapnak a közhasznú működésről, szolgáltatásokról.

 

8. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

 

9. Az egyesület tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból, így különösen részt vehet a rendezvényeken, programokon, megkaphatja a kiadványokat, igénybe veheti az egyesületi szolgáltatásokat, stb.

 

10. Az Elnökség és a Közgyűlés ülései fő szabályként nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

 

11. Az egyesület tevékenységeiről, rendezvényeiről, szolgáltatásai igénybevételéről a nyilvánosságot szórólapok és a helyi sajtó útján kell tájékoztatni.

 

IX fejezet

Az Egyesület megszűnése

 

1. Az egyesület megszűnik, ha
2. a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja.
3. b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

 

2. Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a – jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.

 

3. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

 

1. fejezet

Vegyes rendelkezések

 

1. Az egyesület tisztségviselői munkájukért tiszteletdíjat nem kaphatnak, de kérhetik az egyesület érdekében végzett munkájukkal kapcsolatosan felmerült, és számlával vagy egyéb hiteles, az adóhatóságok által is elfogadott bizonylattal igazolt költségeik megtérítését. A költségek megtérítéséről az Egyesület Közgyűlése dönt évente legalább két ízben.
2. Az Alapszabály jelen szövegét az Alakuló Közgyűlés helyszínén 2008. január-26-án fogadta el. Az Alapszabályt az Egyesület közgyűlése 2008 december 6-án illetve jelen alkalommal, 2011. január 30-án módosította. Az alapszabályban történt ismételt változtatásokat az Egyesület Közgyűlése 2011. október 22-én módosította, illetve 2012. február 11-i közgyűlésén megváltoztatta. Jelen Alapszabályt ezen szerkezetben az Egyesület Közgyűlése 2012. június. 09-én fogadta el.
3. Az alakuló Közgyűlés felhatalmazza az Egyesület itt megválasztott Elnökét, hogy az Egyesület bejegyzése, a hiánypótlások biztosítása, egyéb hatóságok előtti regisztrációja érdekében teljes meghatalmazással eljárjon.
4. Az Egyesület egységes szerkezetbe foglalt kiegészített és módosított Alapszabályát az Egyesület 2021. május. 26-án megtartott közgyűlése elfogadta és életbe léptette.

Budapest, 2021.május.26.

 

Dobainé Tar Zsuzsanna Ilona                                                   

                         elnök                                                              

 

 

Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály

• a 7. oldal „Határozathozatal” címszó alatti módosult rendelkezésivel és
• a 7.8. oldal „Határozathozatal ülés tartása nélkül” Határozathozatal írásban” valamint „Ülés tartása elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével” címszó alatti kiegészített rendelkezéseivel, amelyeket a szövegben vastagított és dőlt betűvel jelzünk, és amelyeket 2021.május.26-án a járványügyi veszélyhelyzet alatt tartott Közgyűlésen a tagok elfogadtak, ellenjegyzem.

 

Budapest, 2021. május.26.

 

 

 Dr Darázs Ferenc ügyvéd

KASZ36058761

Darázs és Társa Ügyvédi Iroda

1146  Budapest, Ajtósi Dürer sor 31