A z orosz fekete terrier

A fajtát kevesen ismerik fel, a laikusok hajlamosak óriás schnauzernek nézni, ami nem is teljesen alap nélküli, hiszen a fajta kialakulásában meghatározó szerepe volt. Az érdeklődők csodálkozása csak fokozódik, amikor megtudják, hogy ez a gyönyörű kutyát nem a szépsége miatt tenyésztették ki, hanem őrző-védő munkakutyának, és főleg Oroszországban még ma is az.

Története: A II. világháború alatt a Szovjetunióban drasztikusan lecsökkent a munkakutya-állomány, így az ország újjáépítése mellett el kellett kezdeni a katonai és rendőri szolgálati célokra, ipari objektumok, katonai bázisok védelmére alkalmas, az orosz éghajlati viszonyokat jól tűrő kutyák kitenyésztését. A negyvenes évek végén a Moszkva "melletti" Központi katonai kutyakiképző iskola Vörös Csillag kennelében G. P. Medvegyev vezérőrnagy vezetésével indult el a kísérleti tenyésztés. Kezdetben elsősorban a kaukázusi juhászkutya és a - többnyire Németországból a ,jóvátétel" során behozott másfajták tenyészegyedeinek keresztezésével próbáltak meg új fajtákat kialakítani: a bernáthegyivel a moszkvai őrkutya, az újfoundlandival a moszkvai vizikutya, a német juhászkutyával a kelet-európai juhászkutya, ez utóbbival és a német doggal a moszkvai dog, és még más hasonló keresztezések történtek. Ezekből a kísérletekből mára csak a moszkvai őrkutya maradt fenn. A fajtakeresztezések mellett egy önálló fajta kialakítása is a tenyésztési célok között szerepelt. Ekkor még a fajtának neve sem volt, a küllemére is csak minimális elvárások fogalmazódtak meg: legyen a szélsőséges időjárást jól tűrő, nagytestű és fekete, a szemét takarja szőr. A jellemével kapcsolatosan azonban már ekkor megfogalmazódtak azok az igények, amelyek a mai napig jellemzik a fajtát. Legyen könnyen kezelhető és képezhető, munkabíró, nyugodt és kiegyensúlyozott a "mindennapokban", de vad és kemény a munkában.

Az új fajta kitenyésztésében kiindulásként az 1947-es születésű, Roy névre hallgató óriás schnauzer kant használták fel. "Öt" tekintjük a fajta ősapjának. Roy-jal különféle szukákat fedeztettek. Az airedale terrier Szottától 1952-ben született az első alom. További almok születtek moszkvai vizikutya szukáktól, ezek közül a tenyésztésben az Ufa nevű szuka leszármazottai maradtak meg. A tenyésztésbe a testvérpár Una és Unna rottweiler szukáktól 1953 és 1954 években újabb egyedek kerültek be. Ezekből az almokból származtak a fajtát későbbiekben meghatározó tenyészkanok Hajtár Szottától, Csubarik az Ufa nevű moszkvai vízi kutyától, Azart és Vah Unától, Araj Unnától. Ezekkel a kanokkal, Roy-jal, és egy Benjamino nevű rottweiler kannal fedeztették be a részben az első alomból származó, részben további szukákat. A tenyésztésben főleg a kutyák jelleme, munkabírása volt meghatározó.

A kialakuló új fajta a fekete terrier fantázianevet kapta, ami erősen megtévesztő, hiszen a terrier bár szögeléseire, mozgására hatott, nem volt meghatározó a fajta kialakulásában. Ez később számtalan tévedéshez vezetett. 1955-56-ban egyes fekete terrierek kikerültek a civil tenyésztőkhöz, ahol a fajta hamar népszerűvé vált. 1958-ban megjelent az első fajta-standard. Ekkor még két szőrváltozatot, a rövid- és a hosszúszőrűt különböztették meg. A Vörös Csillag kennel számára a rövidszőrű változat volt a kedvezőbb, amely kevesebb ápolást igényelt, ezzel szemben a civil tenyésztők az elegánsabb küllemű hosszú szőrű változatot tenyésztették tovább.

A hetvenes évek végén Finnországból kezdett el a fekete terrier terjedni Európában. 1984-ben az FCI elismerte önálló fajtaként (a terrierek fajtacsoportjában!) orosz fekete terrier néven és 327-es számon kiadta ma is hivatalos fajtaleírást. 1996-ban adta ki az Orosz Kinológiai Szövetség a saját, Oroszországban, de egyre inkább azon kívül is elfogadott fajta-standardját. Sajnos ezt a FCI a mai napig nem fogadta el hivatalosan. 1990 és 1996 között 16 ezer kölyök születését regisztrálták Oroszországban

Jelleme

Az orosz fekete terrier nemcsak nagy méretének és impozáns megjelenésének köszönheti népszerűségét, hanem gondolkodás módjának és átlag feletti intelligenciájának is. Vérmérsékletében nyoma sincs a terrierek izgágaságának. Magabiztos, kiegyensúlyozott, nyugodt jellem, de adott esetben nem kerüli el az összeütközéseket sem. Erős, határozott őrző- védő reakciókkal rendelkezik, ezért idegenek számára a gazda felügyelete nélkül a kertben, szabadon engedett kutyához való közeledés különösen veszélyes lehet. Természetesen, ha a gazda barátságosan beengedi, a kutya semlegesen viselkedik. Ezt a fajtát elsősorban őrző-védő munkára tenyésztették ki. Ez az erős ösztön már egész kicsi korban kialakul a kutyában. Az orosz fekete terrier, ha veszélyben érzi szeretett .gazdáját, teljes erőbedobással képes küzdeni érte. Megtörtént olyan eset is, amikor egy 9 hónapos kölyök betörőt fogott a lakásban, de jellemzően egy éves kora körül jelentkeznek őrző-védő tulajdonságai, és ha veszélyesnek ítéli a helyzetet gazdájára nézve, akkor támadólag léphet fel: Természetesen ezt a tulajdonságát a megfelelő körültekintéssel kiválasztott kiképző segítségével tovább lehet fejleszteni, miután kedvencünk legalább az egy éves kort be- töltötte. A korai csibészelés agresszivitást, ritkábban félelmet válthat ki.

Őrző-védőfajta, és erről akkor se feledkezzünk meg, ha kölyökkorától barátságos kutyának neveltük.

Nem hiába nevezik ezt a fajtát univerzálisnak, hiszen mind munkakutyaként, mind kiállítási kutyaként megállja a helyét, de családi kedvenc- ként is tartható. Kiváló alkalmazkodóképessége révén lakásban és kertes házban is jól tartható. Nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott természeténél fogva nem rágja szét tárgyainkat, nem zavarja felesleges ugatásával szomszédainkat. Nem lusta, de naphosszat képes feküdni, ha viszont játékról vagy munkáról van szó, azonnal rohan labdázni, sétálni, úszni, sőt az iskolába is. Ideális kísérőkutya, megjelenése nem csak elegáns, de tekintélyt parancsoló is!

A család valamennyi tagját imádja, szereti, oltalmazza, de gazda csak egy van. Különös érzéke van ahhoz, hogy megérezze, hogy ki a gyengébb, ki fél, és oltalmába vegye, legyen az állat vagy ember. Számos esetben megfigyelhető az, hogy séta közben beleveti magát egy verekedő kutyabolyba, de csak azért, hogy szétválassza őket, rendet rakjon. Nem tűri meg maga körül sem az agressziót, sem a hangoskodást. Ha már van a családban kutya, macska vagy más háziállat, akkor sem kell tartanunk konfliktusoktól, hiszen az orosz fekete terrier bennük csak játszópajtásokra fog lelni. Társas lény, nem szeret egyedül lenni, ezért érdemes mellé egy társat beszerezni, ha nem szeretnénk, hogy kedvencünk egyedül érezze magát, ha mi nem lehetünk vele. Képes a kutya - macska barátság tipikus ellenpéldáját bemutatni, így például egy érdekes történetet.

Egy családnál orosz fekete terrier pár élt együtt macskákkal teljes békében és harmóniában. A kutyák és a macskák között olyan szoros kapcsolat alakult ki, hogy amikor az egyik lánycicánál megindult az ellés, a szuka hanyatt homlok rohant értesíteni a gazdáját a jó hírről, mialatt a kan az ellés körül aktívan segédkezett. A furcsa körülmények között világra jött kis jövevény születésétől kezdve nem tágított a kutyáktól. Innentől kezdve együtt aludtak, ettek, egyszóval elválaszthatatlanok lettek egymástól.

Természetesen, ha valakinek megfordul a fejében, hogy ilyen kutyát tartson az első kérdés az, hogy hogyan viszonyul az orosz fekete terrier a gyerekekhez. Ez a fajta a gyerekekkel szemben végtelenül jóindulatú, óvatos és oltalmazó. Intelligenciájának köszönhetően képes felfogni azt, hogy a gyermek adott esetben sokkal kisebb nála és játék közben borzasztóan ügyel arra, hogy meg ne lökje, véletlenül fel ne döntse kis barátját.

Az orosz fekete terrier hazánkban

Hazánkba a 80-as évek közepén kerültek az első orosz fekete terrierek. A Magyar Ebtörzskönyv orosz fekete terrier kötetét I. számmal a Dr. Gömze László által importált Vojtek Dzsek nevű kan nyitotta meg. (Érdekesség, hogy a hetvenes években történt "utolsó" más fajtával történő keresztezése során Gajnar von Vinker Park nevű óriás schnauzer kan, mint Vojtek Dzsek apai nagyapja a Magyar Ebtörzskönyv orosz fekete terrier kötetébe is be- került.) A Dzsessi nevű szukával lettek a Tajgagyöngye kennel alapító kutyái. Vojtek Dzsek után, sok jó minőségű tenyészállat született, neve a magyar, a szlovák, a cseh és az olasz törzskönyvekben egyaránt fellelhető.

A 80-as évek végén a kezdett el tenyészteni Szabó Sándor a Fekete tenger kennelben, János Péter az Ural- hegyi kennelben, Molnár József a Bravúr kennelben, László Istvánné a Nagyiccei Russ Dog kennelben, Madarászné Molnár Judit a Peterburgi kennelben és Ördög Ferenc az Ördögbarát kennelben.

Varga Erika Timber Wolf kenneljének fedező kanja Tur Lot Dirk, ma is legendás hírnévnek örvend. Annak ellenére, hogy viszonylag fiatalon elpusztult, nagyszámú utód származott tőle. Utódaira jellemző volt a feszes hát, rövid ágyéki résszel. Ezt olyan jól örökítette egyes párosításokban, hogy még ma is megfigyelhető a 4. generációs utódoknál. Sajnos szőrben hozott egy erősebben göndör szőrzetet és fehér foltokat.

A 90-es évek elején Cseljabinszkból Magyarországra került Ivan Danko után kitűnő szukák születtek. Ivan és Tajgagyöngye Dzsuli fedezéséből származik Takács Lilla Alabástrom kenneljének alapító szukája. Gyetvánné Szücs Éva Shaggy Black kenneljében a szintén Ivan Dankotól származó gyönyörű Peterburgi Debbie Tiny sajnos kevés utódot hagyva maga után, fiatalon elpusztult. Az orosz származású HCH Kozak La Ros Faron - több ICH és HCH kutya apja - Landi Éva Jackpot kennelébe került.

90-es évek közepén kezdett lecserélődni, illetve bővülni a tenyésztők sora.

1996-ban Szlovákiában került sor a Takács Lilla tulajdonában lévő Alabástrom kennel szukájának Alabástrom Ányának fedeztetésére: SloCH Conny Nocny Boure-vel. Conny anyjától született az az olasz tulajdonban lévő Elmar Nocny Boure, aki világgyőztes is volt, így Conny jó vérfrissítésnek számított.

A tenyésztői szemléletben a változások irányát döntően befolyásolta, hogy 1999-ben, a tullni Európa kiállításra készülő Jashka Malahovski-t és Ljalja Chernaja Olex Iz Chernoi Stai-t benevezték a pár nappal korábban megrendezett budapesti CACIB kiállításra. Látványuk azokat is elgondolkodtatta, akik nem vettek részt a Tullni Európa Kiállításon.

A robbanásszerű változást ugyanis a 99'-es tullni Európa Kiállítás hozta. Ott több magyar tenyésztő és kiállító is láthatta az új show jellegű felkészítést, amit az oroszok 96-os Bp-i Európa kiállítás óta találtak ki és folyamatosan finomítottak.

Tulln után felgyorsultak az események.

1998-ban, majd 2000-ben a Világgyőztes Ole Cassandra Lajk-tól Magyarországra került: Egorsa Olex iz Csernoj Sztaj-jal fedeztettek szintén az Alabástrom kennelben.

1999-ben a Szlovéniában élő Ingartól szintén ígéretes alom született a Cara Dzsin kennelben, Kovács Gyulánál.

Láthatjuk, hogy 1996-tól megindult a külföldi fedezőkanok igénybevétele (Conny , Ingar és Jegorsa).

De folytassuk a sort:

2000-ben két alom is született szintén a világgyőztes Ole Kassandra Lajk vérvonalából származó orosz kanoktól, Jashka Malahovszkijtól a Big Black Nose kennelben, Jaroclav Mudrijtól a Shaggy Black kennelben.

Közben import kutyák (Daniil Velikiy ,Dimitrij Knjaz ) is kerültek hazánkba a legkitűnőbb orosz tenyészetekből (pl: Zolotoga Grada ).

Kiss Sándor tulajdonában van és azóta nemzetközi kiállításokon is sokat bizonyított Romantik iz Russkoj Dinastii. Igéretes utódaival már találkozhatunk a kiállításokon. Szintén Kiss Sándor tulajdonát képezi az importból származó, igen ígéretes Alenkina Radost iz Russkoj Dinastii.

Radda Agata Csernaját pedig Gyetvánné Szűcs Éva hozta az anyaországból Magyarországra.

Tovább emeli a tenyésztés színvonalát, hogy az import kutyák mellett rendre megjelennek a tisztán hazai tenyésztés tartalékaiból származó színvonalas kölykök a kiállításokon. Hiszen tudjuk, ezeknek a kutyáknak az ősei 2-3, vagy több generációkra visszanézve kiváló orosz import kutyák voltak. Ezek óriási változások az elmúlt tíz év egy helyben topogásához képest, és elmondhatjuk, hogy felzárkóztunk a nemzetközi színvonalhoz Megértettük a fajta fejlődési irányát és kinyitottunk a nemzetközi fekete terrieres világra.

Nem csak fekete terrier állományunkban következett be óriási változás, de sok új lelkes híve lett a fajtának is és mára már az nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég egy genetikailag jó kutya, azt profi felvezetéssel és kozmetikázással tudni is kell bemutatni egy kiállításon, hiszen szépségversenyről van szó. Nem elég azonban szépségverseny győztesének lenni, egy jó tenyészegyednek kiváló tulajdonságait utódaiban is fel kell mutatni.

Az elmúlt évek feldolgozása folyamatosan történik, így hamarosan napjainkig végig kísérhetjük a hazai orosz fekete terrier állomány aktuális változásait. Várjuk az elmúlt évek tenyésztőinek, külföldről bekerült kutyák tulajdonosainak jelentkezését, hogy összeállításunk mindent pontosan tartalmazó anyaggá álljon össze.

 

Főoldal