B etegségek

Egészségi állapot

Bármilyen szokásostól eltérő változást veszünk észre a kutyán, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ilyenek:
  • Lázas
  • Étvágytalan
  • Hány
  • Bágyadt, rossz a kedve, nem szívesen kommunikál
  • Nem eszik többszöri etetéskor sem
  • Nem iszik, vagy túl sokat és gyakran iszik
  • Nem szívesen mozog
  • Nem vizel, vagy túl gyakori vizelési ingere van
  • Véres, gennyes a vizelete vagy a széklete
  • (Meg kell figyelni, hogy a vizelés elején, vagy a végén véres a vizelet)
  • Székrekedése vagy hasmenése van.
  • (Meg kell figyelni milyen színű a hasmenés)
  • Kóros szőrhullás ( foltokban)
  • Daganatot észlelünk a kutyán
  • Nemi szervekből bármilyen váladék folyik
  • Bármilyen sérülés éri

A fekete terrier nagyon jól tűri a fájdalmakat, éppen ezért nekünk kell a "másodlagos" tünetekből időben észrevenni, hogy beteg kedvencünk.

Bár a betegségekkel szemben ellenálló, egészséges fajta, a gondos gazda észre fogja venni, ha valami baj van.

Öregkor

Ideális esetben 12-13 évig élnek, de ilyen korú, vagy idősebb kutya már aggastyánnak számít, sokat fekszik, sokat alszik, esetleg egyszerre már keveset eszik.

A beteg, vagy haldokló állat sok törődést igényel, és nem érdemli meg, hogy élete alkonyán magára hagyjuk, vagy kidobjuk, miután leszolgálta az életét mellettünk.

A fekete terrier "emberszabású" kutya, bánjunk vele úgy, mint bármelyik emberrel, akit szeretünk.

Örökletes betegségek

A többi fajtához viszonyítva még talán ez a a fajta nem terhelt súlyos és örökletes megbetegedésekkel, de a felelősségteljes tenyésztéssel az állomány minőségén sokat lehetne javítani.

A legsúlyosabb problémát a nagytesű kutyákra jellemző csípőizületi diszplázia jelenti. Nem dughatjuk homokba a fejünket, tudomásul kell venni, hogy ez a fajta is terhelt ezzel a betegséggel, még akkor is, ha esetleg csak idősebb korú kutyáknál okoz észrevehető elváltozást.

Másik ritkábban előforduló örökletes betegség a kanoknál problémát okozó húgykövességre való hajlam. Ezt egyszerű vérvétellel ki lehet szűrni már pár hónapos korban, csak kérni kell az állatorvostól a vér húgysavszintjének megállapítását. Pozitív eredmény esetén szükség szerint gyógyszerrel kezelhető ez a probléma, vagy műtéttel eltávolítható a kialakult kő.

Bár nem betegség, de hibás elváltozás a fogprobléma, előfordulnak hibás záródású és foghiányos egyedek is.

A mindkét oldali rejtettheréjűség ismeretlen volt eddig az itthoni állományban, de sajnos egy-két egyednél előfordul.

Küllemtani szempontból megemlíthető a receszszíven öröklődő fehér foltosság és a barna jegyek. Ugyancsak nem tenyészthető az az egyed, amelyik rövid szőrű vagy díszszőr nélküli. Ezekre is láttunk már példákat.

Hazánkban az elmúlt években behozott fekete terrierek növelték a hazai állomány genetikai variabilitását, ami remélhetőleg nemcsak a küllemben hozott minőségi javulást, de tovább növelte a fajta ellenállóképességét is.

FONTOS, HOGY, LEHETÔSÉG SZERINT SZŰRT, EGÉSZSÉGES EGYEDEK KERÜLJENEK A TENYÉSZTÉSBE.
EZ ELSŐSORBAN A TENYÉSZTŐK IGEN KOMOLY FELELŐSSÉGE.

Mit jelent a diszplázia?

Forrás: www.diszplazia.hu

A diszplázia (vagy dysplasia) - görög eredetű - szó rendellenes fejlődést jelent. A diszplázia kifejezést a kutyák mozgásszervi betegségeivel kapcsolatban a csípő, a könyök, ill. a vállízület fejlődési rendellenességeire használjuk, amikor az ízületeket alkotó csontvégek, ill. az azokat borító porcfelületek nem illeszkednek megfelelően egymáshoz. Ebből az "illeszkedési hibából" eredően a későbbiek során részleges ízület ficam (subluxáció), porckopások, degeneratív ízületi elváltozások (arthrózis) alakulhatnak ki a diszplázia típusától és súlyosságától függően. A diszplázia enyhébb formáinál a kutya akár tünetmentesen is leélheti az életét, súlyosabb diszplázia estén viszont komoly mozgászavar, állandósult ízületi fájdalommal járó sántaság is kialakulhat.

A diszplázia formái

A diszplázia formáit tekintve megkülönböztetünk csípőízületi diszpláziát (HD)(leggyakrabban ezt szokták egyszerűen diszpláziának hívni), könyökízületi diszpláziát (ED) (jelentősége egyre inkább nő) és vállízületi diszpláziát (ez jelenleg még kevésbé ismert). Fontos tudni, hogy amikor diszpláziás kutyáról beszélünk, megkülönböztetünk:

-1, a betegséget ugyan hordozó, röntgennel is igazolható, nem megfelelő ízületi felépítésű, a betegséget is örökítő, de tünetmentes kutyát, ami tenyésztési szempontból diszpláziás, de gyógykezelésre nem szorul.

-2, a betegséget hordozó, röntgennel is igazolható, nem megfelelő ízületi felépítésű, a betegséget örökítő és a betegsége miatt mozgászavarral járó, sánta, kezelésre szoruló kutyát, amit klinikailag diszpláziás kutyának nevezünk.

( Az (1,) un. tenyésztési szempontból diszpláziás kutyából természetesen lehet később (2,) klinikailag diszpláziás kutya is, de attól még hogy csak tenyésztői szempontból diszpláziás a kutya, szerencsés (enyhe) esetben sántaságmentesen, gond nélkül leélheti az életét, leszámítva a tenyészthetőségi szempontokat.

A kutyák csípőízületi diszpláziája

A kutyák csípőízületi diszpláziája, vagy más néven örökletes csípőficama a nagytestű kutyák egyik leggyakoribb sántaságot, ill. mozgászavart okozó betegsége (lásd. - a diszplázia formái, klinikailag diszpláziás kutya).

A betegség lényege hogy a csípőízületet alkotó combcsontfej nem illeszkedik megfelelően a medencecsont ízületet alkotó vápájába, ami az ízület részleges (esetleg teljes) ficamodásával jár. Az állandóan ficamodó ízületben egy idő után porckopások jönnek létre a ki-be mozduló combcsontfej porca és a medence vápájának pereme között. Mindemellett steril ízületi gyulladás, egy idő után porc degeneráció, porcfelrakódások, degeneratív ízületi elváltozások, összefoglalva: csípőízületi arthrózis jön létre. Már az ízület részleges ficamodása, ill. az ebből eredő gyulladás is mozgászavarral járhat, de az igazi fájdalmat és sántaságot a porckopások és az arthrózisok megjelenése okozhatja. A kutya fajtájától, érzékenységétől és a diszplázia mértékétől függően adott esetben jól tolerálhatja a betegséget és akár komolyabb tünetek nélkül is leélheti az életét (lásd. Tenyésztői értelemben vett diszplázia, - a diszplázia formái). Érzékenyebb fajtáknál, különösen nagytestű kutyák esetén a betegség súlyos sántasághoz, mozgászavarhoz vezethet.

Kialakulását tekintve a betegség alapvetően genetikailag öröklődik, hajlamosítható tényezőként szerepelhet, a kutya gyors növekedése, táplálkozása, korai terhelése is.

A betegség tünetei már fél és egy éves kor körül kialakulhatnak, de a későbbi életkorban bármikor jelentkezhetnek. (lásd. - a diszplázia tünetei)

A csípődiszplázia kezelésében enyhébb esetben gyógyszeres kezelés (lásd. - a diszplázia gyógyszeres kezelése) előrehaladottabb esetben műtéti megoldások játszanak szerepet (lásd. - a diszplázia műtéti megoldásai).

Itt is fontos kiemelni, hogy csak a klinikailag diszpláziás, sánta, ill. mozgászavarral közlekedő kutyák esetében indokolt diszplázia műtétet végezni. (lásd. klinikailag diszpláziás kutya, - a diszplázia formái)

A csípődiszplázia megelőzésében fontos szerep jut a szűrővizsgálatoknak (lásd. - a diszplázia szűrés, ill. - a diszplázia megelőzési lehetőségei), amelynek során kiszűrik a tenyésztési szempontból aggályos szülőket, így csökkentve a diszpláziával genetikailag terhelt utódok születését. Másrészt az un. előszűréseken a növekedésben lévő kutyák csípőjét vizsgáljuk, hogy még időben segíthessünk a kedvezőtlen csípőalakulással rendelkező kutyák helyes terhelésében, táplálkozásában (lásd. - a diszplázia megelőzési lehetőségei).

Az ajánlott előszűrési időpont fél éves kor, a végleges szűrés pedig (szűrőállomástól függően) egy és két éves kor közötti, ill. utáni (FDB) időpontban határozható meg.

(lásd. - a diszplázia szűrés).

A csípődiszpláziára hajlamos fajták jelentős részénél könyökízületi diszplázia is előfordulhat, amire már a szűrővizsgálatnál figyelemmel kell lennünk (lásd. - A könyökízületi diszplázia).

A kutyák könyökízületi diszpláziája

A könyökízületi diszplázia (továbbiakban könyökdiszplázia), a csípődiszplázia után a második leggyakoribb, örökletes mozgásszervi betegség. Elsősorban a nagytestű kutyáknál gyakori, de előfordulhat kistestűeknél is. A leggyakrabban érintett fajták a német juhász, a rottweiler, a Golden retriewer, a Labrador, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a bernáthegyi, a dog, a belga juhász stb. A könyökdiszplázia lényege, hogy a könyökízületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező ízületi felszíne, nem illeszkedik megfelelően egymáshoz. Ennek következtében helyenként - a túl szoros illeszkedés következtében - feszülés, más helyen pedig - a túl laza illeszkedés miatt - instabilitás jön létre a diszpláziás könyökízületben. Az illeszkedési hibákból eredően a könyökízületben porcleválások (anconeus ill. coronoideus leválás), porc degeneráció (oszteokondrózis dissecans), porckopásokkal, porcfelrakódásokkal kísért de generatív ízületi betegség: arthrózis jön létre.

A könyökdiszplázia enyhe formájára az enyhe könyökízületi arthrózis jellemző. (A röntgen képen a radius fején, az anconeuson, ill. az ulnán látunk felrakódásokat.) A súlyos könyökdiszpláziára a könyökízület porcainak leválása (anconeus ill. coronoideus leválás, könyök OCD), nagyfokú könyökízületi inkongruencia (könyökízületi lépcső), valamint súlyos könyök arthrózis jellemző.

A csípődiszpláziához hasonlóan a könyökdiszplázia esetében is megkülönböztetünk tenyésztői szempontból diszpláziás de tünetmentes (legalábbis egyenlőre tünetmentes) és klinikailag könyökdiszpláziás, (azaz a betegség miatt sánta) kutyát. A tenyésztői szempontból enyhe könyökdiszpláziás kutya akár sántaságmentesen is leélheti az életét, de örökíti a betegséget.

A könyökizületi diszplázia előzetes szűrővizsgálatát hat-hét hónaposan, végleges szűrését egy éves kor után végezünk. Fontos tudni, hogy minden kölyökkori (5-9 hónapos kor) sántaság hátterében állhat könyökdiszplázia is. Ha a kölyökkori könyökdiszpláziát nem veszik időben észre és nem kerül időben műtétre, annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek, a kutya későbbi életére, ill. mozgására nézve. Tehát minden fiatalkori sántaságot alaposan (röntgennel) ki kell vizsgálni és súlyos fokú diszplázia esetén azonnal meg kell tenni a szükséges lépéseket. A fiatal korban jelentkező könyökdiszplázia jele a mellső lábakon jelentkező vissza - visszatérő sántaság, ami ugyan fájdalom csillapítóra javulhat, de teljesen nem szűnik meg. Mindemellett észrevehető a könyökizületek duzzanata is. Ezen tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz. Az idős korban jelentkező könyökdiszpláziára a pihentetés után kialakuló, visszatérő sántaság jellemző. A könyökdiszpláziás kutya könyökízülete duzzadt, nyújtása-hajlítása korlátozott ill. fájdalmas. A röntgenfelvételen ilyenkor porcleválások, porckopások ill. porcfelrakódások láthatók. Súlyos fokú könyökdiszplázia esetén fiatal korban minden esetben műtét javasolt. Idős kori könyökdiszplázia esetén gyógyszeres kezelés, esetleg műtéti megoldások javasoltak. Fontos tudni, hogy a fiatal korban nem megoperált, súlyos időskori könyökizületi arthrózis esetén már nem létezik jól használható műtéti megoldás, leginkább csak a gyógyszeres kezelés marad.

A kutyák vállizületi diszpláziája

A kutyák vállízületi diszpláziája a vállízületet alkotó karcsont fejének és a lapocka ízületi vápájának nem megfelelő illeszkedéséből (inkongruenciájából) eredő, genetikailag öröklődő, betegség. A betegség során az illeszkedési hiba miatt állandóan részlegesen ficamodó izületben porckopásokkal ill. porcfelrakódásokkal tarkított degeneratív ízületi betegség, vállízületi arthrózis jön létre. Tágabb értelemben a válldiszplázia témakörébe tartoznak a vállizület egyéb, genetikailag örökletes hajlamot mutató betegségei is (vállízületi OCD), amely örökletes betegségek szűrése a válldiszplázia szűrésével együtt történik. Vállizületi diszplázia minden kutyafajtánál előfordulhat, de gyakoribb a beagle, uszkár, angol ill. francia bulldog, havagnase, tacskó ill. berni pásztor stb. fajtáknál. A válldiszplázia (főként kistestű kutyák esetén) maradhat tünetmentes (tenyésztői szempontból diszpláziás kutya) de okozhat vállizületi sántaságot is (klinikailag válldiszpláziás kutya). A vállizületi diszplázia korai tünetei között előfordulhat a 8-10 hónapos kutya elülső végtag sántasága is, de gyakoribb az idősebb korban jelentkező, vállizületi szubluxációhoz (ficamhoz) ill. arthrózishoz ("szétkoptatott ízület") társuló időskori válldiszplázia. A válldiszplázia előszűrését kilenc hónapos korban, végleges szűrését egy éves kor után végezzük. A válldiszplázia szűrésére még nem teljesen egységesített a szűrővizsgálat, ezért csak a mentes, ill. a válldiszpláziás (subluxálódott) kategóriák valamint az OCD pozitív és az OCD negatív kategóriák ismertek. A betegség tüneteinek jelentkezése után minden esetben röntgenvizsgálatot végzünk, ahol a vállizület illeszkedését, ficamodását, ill. a már meglévő arthrózisokat vizsgáljuk. Teljes ficam esetén friss esetben (válldiszpláziából kiinduló traumás ficam) műtétileg stabilizálhatjuk az izületet. Az idos korban jelentkező vállarthrózis esetén gyógyszeres kezelés ajánlott. Amennyiben a gyógyszeres kezelés hatástalan marad, szóba jöhet a vállizület műtéti bemerevítése (vállizületi arthrodézis).

A vállizületi OCD (oszteochondrózis dissecans) a nagytestű kutyák örökletes hajlamot mutató betegsége, amely a vállizületet alkotó combcsontfej izületi porcának degenerációjával ill. a porc leválásával jár. A leggyakrabban érintett fajták a dog, az ír szetter, az angol szetter, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a jugoszláv farkasölő, a malamut, a husky, a rottweiler, a német juhász, a pointer, a bullmasztiff, a nápolyi masztiff stb.

A betegség első tünetei 7-9 hónaposan kezdődnek, vissza-vissza térő elülső végtag sántaság formájában. A vállizületek nyújtása fájdalmas. A betegség röntgennel vizsgálható. A röntgenfelvételen a karcsont izületi felszínének hátulsó részén porcleválás jelei láthatók. A betegség műtétileg eredményesen kezelhető a levált porcrész eltávolításával és a leválás helyének courettálásával.

A diszpláziára hajlamos ill. a diszpláziára érzékeny kutyafajták

A diszpláziára hajlamos kutyafajták elsősorban a nagytestű kutyák közül kerülnek ki. Ezen belül is a populárisabb (gyakran túltenyésztett) fajták érintettek, így gyakran találkozunk diszpláziával:

  • a német juhász,
  • bernáthegyi,
  • rottweiler,
  • nápolyi masztiff,
  • bullmasztiff,
  • újfunlandi,
  • kaukázusi juhász,
  • golden retriever,
  • belga juhász,
  • ír szetter, boxer,
  • stb. fajtáknál.

A kistestűek között az angol ill. francia bulldog, a csau-csau, a mobsz, az uszkár, a cocker spániel, puli, pumi stb. fajtáknál gyakori. A diszpláziára hajlamos kutyafajták között nagyobb az esélye hogy a diszplázia szűrésen tenyésztői értelemben valamilyen fokú diszpláziát találnak, mint a diszpláziára kevésbé hajlamos kutyák esetén (például a magyar ill. angol agár, az ír farkas stb.).

A diszpláziára való érzékenység szempontjából is csoportosíthatjuk a kutyafajtákat, ami azt jelenti, hogy az adott kutyafajta diszpláziás egyedei esetében a meglévő középsúlyos-súlyos diszplázia mennyire okoz klinikai tüneteket, azaz sántaságot. Így a diszpláziára relatív érzékeny fajtáknál (pld. német juhász) a súlyos minősítést kapott kutyák jelentős része előbb-utóbb sántítani fog. A diszpláziára kevésbé érzékeny kutyák (diszpláziára rezisztensebb kutyák) esetében a súlyos minősítést kapott egyedek nagyobb része akár tünet mentesen, sántaságmentesen is leélheti az életét. Ilyen diszpláziára rezisztensebb fajták az un. molosszer típusú fajták nagy része, asz angol ill. francia bulldog, a mobsz, a nápolyi ill. a bullmasztiff, valamint a bernáthegyi. Ezek a fajták hajlamosak ugyan a diszpláziára, de farizomzatuk kötöttsége, ill. fájdalommal szembeni toleranciájuk, valamint kevésbé aktív mozgásuk következtében nem olyan érzékenyek a betegségre, tehát ritkábban sántulnak le az amúgy meglévő diszpláziájuk miatt. Súlyos esetben azonban ők is lesántulhatnak, tehát szűrésük mindenképp indokolt.

A diszplázia tünetei, jelei

A csípőizületi diszplázia fiatal korban észlelt tünetei esetén a kutya gyakran nehezen áll fel, sokat pihen, nem szívesen mozog, hamar elfárad. A mozgás során a hátsó lábakat vagy túl közel vagy túl távol (terpeszben) helyezi talajra, jellegzetesen "kacsázó" járással. A kutya csípő tájéka szögletessé válik. Futás közben a hátulsó lábak nyúlugrás szerűen egyszerre érnek talajt, nem pedig felváltva. Egy idő után valamelyik oldali lábon sántaság, szemmel látható bicegés jelentkezhet. Séta közben gyakran kattogó hang hallható a kutya lépései alatt. Előrehaladott esetben a combizmok elvékonyodnak, mintha "lefogyott" volna a kutya hátsó lába. A tenyésztők gyakran azt figyelik, hogy hason fekve hátra tudja-e nyújtani a kutya a lábait, mondván, hogy ha így nyújtózkodik, nem lehet diszpláziás. Ez azonban így nem igaz, mivel sok diszpláziás kutya képes ilyen fekvésre, legfeljebb a súlyos csípőfájdalmakkal rendelkező klinikai betegeknél mondható hogy nem szívesen nyújtják hátra ízületeiket.

Idősebb korban a csípődiszpláziára az előbbiekhez hasonló tünetek mellett, az jellemző hogy a sok fekvés után a kutya nehezen, sántítva indul el, de egy idő után "bemelegednek" az izületek és esetleg időlegesen jobbnak tűnik a mozgás. A kor és az idő előrehaladtával a sántaság ill. a mozgászavar egyre súlyosabbá válik. Idős korban gyakran még gerincproblémák is súlyosbíthatják a mozgászavart.

Egyéb mozgásszervi betegségek

A kutyánk sántasága, mozgászavara a diszplázián kívül még nagyon sok betegség miatt lehet, nem szabad minden mozgászavar mögött diszpláziát sejteni.

Sántíthat a kutyánk egyszerű izom, ill. ínhúzódások, enyhébb sérülések miatt is. Ezekre az enyhe sérülésekre jellemző hogy maguktól is egy két órán, maximum egy napon belül elmúlnak. Ha egy napnál tovább tart a sántaság feltétlen forduljunk állatorvoshoz.

A komolyabb zúzódások, húzódások, csonthártya-gyulladások gyógyulása több napig is eltarthat, amihez már az állatorvosunk által adott gyógyszeres kezelésre is szükség van. A hirtelen kialakuló súlyos fokú, ill. a huzamosabb ideig fennálló sántaságokat ki kell vizsgálni röntgenvizsgálattal. Ennek során több olyan ortopédiai problémát találhatnak amely megoldásához műtét szükséges.

A leggyakoribb műtétet is igénylő végtagproblémák kutyák esetén: a térdizületi elülső keresztező szalag szakadás (ez a leggyakoribb!), a csípődiszplázia , a térdkalácsficam, egyéb izületi ficamok, a könyök- váll ill. bokaizületi porcleválások, a csonttörések, szalagszakadások, gerincsérülések, porckorongsérv.

Sántasághoz, pontosabban mozgászavarhoz vezethetnek a végtagproblémákon kívül gerincproblémák, beidegzési zavarok, agyi eredetű megbetegedések és nagyon gyakran a hasi fájdalmak, belgyógyászati betegségek, fertőzések is.

Sántít a kutyám, mit tegyek?

Minden gyanús mozgászavar, ill. hirtelen kialakult sántaság esetén leghelyesebb állatorvoshoz fordulni. Semmiképp sem javasolt otthon található fájdalomcsillapítókat adni a kutyának. Egyrészt az ember esetén használt fájdalomcsillapítók nagy része súlyos gyomorfekélyt okozhat a kutyák esetén, másfelől bizonyos végtagsérülések esetén (pld. csonttörések, porcsérülések) kifejezetten káros lehet a fájdalomcsillapítók folyamatos használata. Ugyancsak helytelen, ha a tulajdonosok a kutya tenyésztőjét felhívva próbálnak megoldást találni a problémára adott "jó tanácsokkal". A tenyésztők egy részének lehet ugyan több-kevesebb tapasztalata a saját, ill. tenyésztőtársaiktól hallott történetek alapján a kutyáik sántaságát illetően, de a lelkiismeretes tenyésztő úgy is állatorvoshoz vagy specialista állatorvoshoz irányítja a sánta kutyát.

Az állatorvosi vizsgálat után eldől, hogy enyhébb sántaságok esetén "megúszhatjuk" egy injekció és/vagy gyógyszerkúrával és pihentetéssel, vagy szükség van további röntgenes kivizsgálásra, esetleg speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvoshoz irányít állatorvosunk.

A hirtelen kialakult és súlyos fokú sántaságokat minden állatorvosnak röntgenezni vagy röntgenvizsgálatra beutalni szükséges. Ha az állatorvosunk által adott gyógyszeres kezelésre a sántaság nem javul, kérjünk tőle tanácsot a továbblépéssel kapcsolatba. Ha a gyógyszeres kezelés eredménytelensége mellett többszöri kérésre sem történik teljes kivizsgálás, vagy speciálistához történő beutalás, kérhetjük más ortopédiával foglalkozó állatorvos tanácsát is.

Fontos hogy ha kutyánk sántasága nem javul, vagy romlik a kezelés ellenére mindig a kutyát kezelő állatorvosnak kell azt először jeleznünk, nem szabad rögtön másik állatorvoshoz rohannunk, mert nem o látta előzőleg a kutyát, nincs mihez viszonyítania a vizsgálat során.
A vizsgálat során az állatorvos olyan problémát is találhat, aminek a megoldása csak műtétileg lehetséges, amit vagy o maga, vagy speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvos végez. A legtöbb ortopédiai műtétet rövidebb időn belül kell végrehajtani, de a legtöbb esetben egy-két nap várakozás még nem szokott visszafordíthatatlan következményekkel járni. Érdemes még tudni, hogy a legtöbb állatorvosi csont és ízületsebészeti műtét relatív magasabb költségekkel jár, mivel a beültetett speciális implantátumok sokba kerülnek.

A diszplázia kialakulása

A diszplázia genetikailag örökletes betegség. Tehát a diszplázia kialakulásáért felelős géneket öröklött úton "szerzi" a kutya megszületése előtt. A betegség kialakulása így eleve meghatározott, amit kisebb mértékben lehet csak később befolyásolni a megfelelő tartási, táplálkozási, mozgatási körülményekkel. A megszületés pillanatában a csípőizületek egészségesnek tűnnek, a genetikailag meghatározott kóros csípőalakulás csak a növekedés kapcsán jön létre. Ezért nem lehet közvetlen a születés után "kiválogatni" a diszpláziás egyedeket semmilyen vizsgálattal sem. A növekedés során először a csípőizületi lazaság alakul ki egy-két hónapos korban ill. ezt követően. Ez a túlzott csípőizületi lazaság már mérhető (pen-hip) és amennyiben tendenciáját tekintve romlik is, akkor jó esély van a diszplázia kialakulására. Fél éves korra már a súlyos, középsúlyos esetek egyértelműen kiszűrhetők röntgennel, tehát ez az az időpont amikor az un. előszűrést érdemes elvégezni. Az ebben a korban észlelt diszplázia további súlyosbodása még megállítható vagy csökkenthető progressziója gyógyszerek és megfelelő mozgatás mellett, ill. a legsúlyosabb esetek csípőmegtartó műtéttel (háromszoros medencei oszteotómia) még korrigálhatók. Tenyésztői szempontból pedig mindenképp kell tudnunk már hat hónaposan, hogy mi várható a kutyánk csípőjét illetően, hiszen a kiállításokra, a későbbi tenyésztésbe vételre már ekkor gondolnunk kell.

Fél éves kor után már komoly porckárosító hatása lehet az izület lazaságának, amennyiben az részleges ficamodáshoz is társul a kutya mozgása közben. Ebben az esetben ugyanis terhelés alatt a combcsontfej kimozdul oldalra és felfelé az izületi vápából, amely részleges ficamodás kezdetben izületgyulladást, később porckopásokat, ill. porcfelrakódásokat (arthrózis) eredményez. Az izületgyulladáshoz izületi fájdalmak, sántaság, ill. a combizmok lesorvadása társul. Egy idő után így kialakul a csípőizületi diszplázia végső formája, a porckopásokkal és porcfelrakódásokkal kísért teljes csípőizületi arthrózis.

A diszplázia genetikája

A diszplázia több gén által kódolt, rejtett öröklésmenetű (receszíven öröklődő) betegség. Abból eredően, hogy a diszpláziát több gén együttesen alakítja ki, sajnos nem lehet egyszerűen egy-két generáción keresztül folytatott szelekcióval eltüntetni a tenyészállományból. A diszplázia kiküszöböléséhez ezért több generáción keresztül folytatott tudatos szelekcióra van szükség. A másik probléma a rejtett (recesszív) öröklésmenet, amely következtében diszplázia szempontjából mentes állat is továbbörökítheti az egyik szülői ágról "rejtetten" örökölt diszpláziát, anélkül hogy nála kialakult volna a betegség. Ezért fordulhat elő, hogy két mentes szülőnek is születhet diszpláziás kölyke.
A természetes ragadozó populációkban a zsákmány elejtéséhez sokszorta nagyobb fizikális teljesítőképesség szükséges, mint amilyen terhelés a házi kedvenceket éri a mozgásuk, futtatásuk során. Ezért a természetes ragadozó populációkban az élelemért folytatott harc, több millió év alatt kiszelektálta a klinikailag diszpláziás egyedeket. Ehhez hasonlóan a futásra szelektált agaraknál ez a betegség a többi fajtához képest rendkívül ritkán fordul elő, de az o esetükben is hosszú távú szelekcióra volt szükség (gyorsaságra szelektáltak a tenyésztés során). Az elmúlt évtizedek kutya tenyésztési trendjei sajnos nem a kutyák egészségét, hanem kizárólag az éppen divatos küllemi sajátságokat tartották a tenyészállatok elsődleges értékének. Ennek következtében a populáris kutyafajták esetében tragikus mértékűen emelkedett a diszpláziás egyedek aránya. Mivel a nagyszámú diszpláziás kutya főként csak tenyésztői értelemben volt diszpláziás (lásd. a diszplázia formái), tehát klinikai tüneteket (sántaságot) nem mutatott ezért tenyésztésük akadály nélkül folytatódott. Ezeknek a kutyáknak a kölykei között pedig egyre több súlyos mozgászavart, ill. sántaságot mutató egyed született (klinikailag diszpláziás kutya lásd. a diszplázia formái). A kölykök sántasága a diszplázia kialakulási sajátosságai miatt (lásd. a diszplázia kialakulása) legelőször csak fél éves kor körül jelentkezett, amikor a kölykök már beilleszkedtek egy család életébe, esetleg tenyészteni szerették volna őket.

E helyett drága gyógyszerekre, komoly műtétekre, kezelésekre, bizonyos esetekben pedig elaltatásra került sor. A tenyésztő pedig arra hivatkozott hogy a kölyök szülei "milyen szépen mozognak", mennyi eredményük van és hogy biztos a tulajdonosok nevelték helytelenül a kölyköt mert nem adtak elég "csodaszert" a felnevelés során.

Az utóbbi időben az előrelátóbb tenyésztőknek mindinkább az egészséges kutyák tenyésztése kezdett a célkitűzésükké válni, a küllemi sajátosságok mellett. Ennek megfelelően több generáción keresztül rendszeresen szűrték a tenyészállományukat ill. azok kölykeit is és tudatosan kivették a tenyésztésből a tenyésztői szempontból diszpláziás egyedeket valamint azok ivartalanítását is kérték. Sajnos azonban sok felelőtlen tenyésztőt továbbra sem érdekel a tenyészállományuk diszplázia mentessége. (Akad olyan tenyésztő is aki "külföldről" összeollózott és saját maga által lefordított "cikkekből" ál-tudományos magyarázatait hirdetve még ideológiákat is gyárt, hogy miért nem kell diszpláziára szüretni a kutyáit.)

A diszpláziaszűrés

A diszplázia szűrővizsgálatára két okból kerülhet sor. Leggyakrabban a kutya csípőizületének vizsgálata miatt végzett un. előszűrés ill. a kutyatenyésztéshez szükséges un. végleges szűrés miatt kérünk diszplázia szűrést.

A másik ok, amikor diszplázia vizsgálatot kérhetünk a kutyánk sántasága ill. mozgászavara lehet, ahol a diszplázia szűrést egy teljes sántaság vizsgálat előzi meg, ami alapján az állatorvos javasolhatja a diszplázia szurést.

A diszplázia előszűrését hat hónapos kor környékén végezzük. Ebben az életkorban - bár még a csípőizületek fejlődése nem fejeződött be - már egyértelműen kiszűrhetők a súlyos esetek, ami mind a tenyésztés, mind a kutya további táplálása, ill. terhelhetősége szempontjából lényeges. Bizonyos sántasággal járó súlyosabb klinikai esetekben a betegség ebben az életkorban történő műtéti kezelésével megelőzhető a csípőizületek szétkopása háromszoros medencei oszteotómiával (lásd - a diszplázia műtéti megoldásait).

A végleges szűrést 12 hónapos kor után (illetve 24 hónapos kor után-FDB) végezzük. Az egyes kutyafajták esetében a fajtaklub dönti el, hogy pontosan hány hónap után fogadja el a végleges szűrést, de mindenképp 12 hónapos kor után.

A végleges szűrés megléte az etikus kutyatenyésztés alapfeltétele.

A diszplázia szűrését, az erre szakosodott állatorvosi rendelők, rendelőintézetek, ill. állatkórházak végzik. (www.profivet.hu) Az ilyen állatorvosi rendelők szakosodását az jelzi, hogy az általuk készített szűrést milyen széles körben ismerik el a különböző tenyésztői szervezetek, ill. az egyes diszplázia bizottságok, diszpláziát bíráló egyesületek. A végleges diszplázia szűrés előtt tájékozódjunk róla, hogy az adott kutyafajta klub milyen szűrést fogad el, bár sok klub a hiteles helyen készült diszplázia szűrést is elfogadja, ha nincs külön elfogadott diszplázia szűrő állomás címjegyzéke. Lehetőség szerint olyan szűrést kérjünk, amit külföldön is elfogadnak. A felvételeket vagy a bíráló egyesület, ill. állatorvos vagy a kutya gazdája archiválja (ezt érdemes előzetesen megbeszélni). A bizonyítvány a gazda tulajdona. (Az egyik jól ismert hivatalos diszplázia szűrő állomás a Profivet Állatorvosi Sebészeti Központ Gödön, ahol bármilyen fajta hivatalos szűrése megoldható (www.profivet.hu).)

A diszplázia szűrésre éhgyomorra kell a kutyánkat a kiválasztott állatorvoshoz vinni, ahol bódításban, ill. altatásban történik a csípőízületi röntgenfilm elkészítése. Bódítás nélkül nem lehet értékelhető felvételt készíteni. Nem csak az állatok mozgása, hanem a farizmok reflexes kontrakciója is lehetetlenné teszi a valódi csípőalakulás röntgenes leképezését bódítás nélkül. A diszplázia szűrésre szakosodott intézmények egy részében viszont a vizsgálat végére már ébren vannak a kutyák. A vizsgálat időtartama 10-20 percet vesz igénybe.
A vizsgálathoz a kutyát a hátára fektetik, egy un. diszplázia vályúba, amely megtartja a kutyát vizsgálati pozíciójában. A csípőizületrol készített röntgenfelvételen élesen és kontrasztosan kell látszódnia a csípőizületeknek, a felvételen láthatóaknak kell lenniük a párhuzamosan beállított combcsontoknak, ill. a térdizületeknek is. A felvételeken szerepelni kell a felvétel azonosítási számának, ill. az oldal jelölésnek. Ezek hiányában a felvétel nem hiteles. A felvétel elbírálását vagy az állatorvos végzi, vagy tovább küldi egy, a felvételek bírálatára szakosodott egyesületnek. A legismertebb ilyen egyesület a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület.

Ha a felvétel minősége, vagy a beállítása nem megfelelő, az említett egyesület a felvétel megismétlését kérhetik. Ha a felvételt készítő állatorvos végzi a diszplázia értékelését, akkor arról helyben kiállított igazolást ad, amennyiben továbbküldi a felvételt kiértékelésre akkor az erről szóló bizonyítványt a kisértékelő bizottság juttatja vissza a tulajdonoshoz. Ezt érdemes előre egyeztetni, mivel ez utóbbi esetben a bizonyítvány készhez vétele csak hetekkel, szerencsétlen esetben akár több mint egy hónappal később történhet csak meg a szűrés időpontjához képest.

Ha azért kérünk diszplázia szűrést, mert sántít a kutyánk azt olyan intézményben tegyük, ahol egyben teljes körű ortopédiai vizsgálatot is végeznek, mivel nem biztos hogy a sántaság diszplázia miatt áll fenn.

A diszplázia fokozatai

Amikor a diszplázia fokozatairól, ill. az ehhez tartozó röntgen elváltozásokról beszélünk elsősorban tenyésztői értelemben vett diszpláziáról beszélünk (lásd. a diszplázia formái). Ennek megfelelően Magyarországon ill. Európában az FCI (Federation Cynologic Internationale) ajánlásoknak megfelelően öt fokozatot különböztetünk meg. A diszplázia szűrésről kiállított igazolásokon is ez az öt fokozat szerepelhet.

Mentes (HD-A) minősítést kaphat a kutya ha a combcsontfej és az acetabulum (medence vápa) kongruens, az un. Norberg-szög 105 fok vagy nagyobb, az un. cranialis acetabularis perem ép, kerek lefutású, az izületi rés kerek lefutású, egyenletesen tág. ((Norberg féle szögnek a combcsontfejek középpontját összekötő vonal és a combcsontfejek középpontját az elülső ill. dozalis acetabulum vonalának metszéspontjával összekötő vonal által bezárt szöget nevezzük.))

Majdnem mentes (átmeneti) a minősítés (HD-/+B) ha a combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105 vagy nagyobb, esetleg kisebb 105 foknál de az izület kongruens.

Enyhe diszplázia a minősítés (HD+C) ha a combcsontfej és az acetabulum inkongruens, a Norberg szög 100 vagy nagyobb, a cranialis acetabularis perem kissé ellaposodott, enyhe arthrotikus jelek lehetnek a combcsontfejen ill. combnyakon.

Közepes diszplázia a minősítés (HD++D) ha kifejezett inkongruencia van a combcsont és a medencevápa között, a Norberg szög 90 foknál nagyobb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott ill. arthrotikus jelek vannak a combcsontfejen, ill. combnyakon.

Súlyos diszplázia a minősítés (HD+++E) ha a csípőizület subluxált (részlegesen ficamodott), a Norberg szög 90 foknál kisebb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott, a combcsontfej ellaposodott, deformált ill. kifejezett arthrotikus jelek vannak az izületben.

Fontos tudni, hogy általában a mentes, majdnem mentes és enyhe (!) kategóriák tenyésztése ajánlott, míg a közepes ill. súlyos kategóriákba tartozó kutyák tenyésztése nem etikus. Tehát a bizonyítványon szereplő "enyhe" diszplázia itt csak egy tenyésztői kategóriát jelöl, amivel még tenyészthető is a kutya.

A klinikai értelemben vett diszplázia, tehát a diszpláziája miatt sántító kutyák esetében a betegség tüneteit enyhébb vagy súlyosabb formában mutató kutyák általában a röntgenkép alapján a súlyos, ritkábban középsúlyos kategóriákba esnek.

A könyökízületi diszplázia (ED) fokozatai

  • ED 0 mentes
  • ED 1 átmeneti
  • ED 2 közepes
  • ED 3 súlyos

A diszplázia kezelési lehetőségei

A diszplázia, mint betegség (lásd. klinikai értelemben diszpláziás kutya, a diszplázia formái c. fejezetben) kezelési lehetőségei konzervatív ill. sebészeti (műtéti) megoldásokból állnak.

A diszpláziát csak akkor kell gyógyszeresen vagy műtétileg kezelni, ha a betegség sántaságot, vagy mozgászavart okoz (lásd. a diszplázia tünetei).

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy valóban sántít-e a kutyánk ill. vannak-e csípőizületi fájdalmai, kérjük szakember (állatorvos) segítségét ennek megítélésére.

Ebben a fejezetben nem beszélünk a tenyésztői értelemben vett diszplázia (lásd a diszplázia formái), azaz a sántasággal nem járó diszplázia további rosszabbodását megelőzendően használt porckopás gátló készítmények használatáról (lásd. a diszplázia megelozése).

Bármilyen súlyos is legyen a diszplázia, mint önálló mozgásszervi betegség, így vagy úgy (gyógyszeresen vagy műtétileg) minden stádiumában kezelhető. Ezért csak a diszplázia miatt nem szabad végleges elaltatásra (euthanasia) gondolnunk, bármilyen súlyosnak tűnik kutyánk sántasága.

A diszplázia hozzávetőleges kezelési költségei

A diszplázia szűrések árai a 6000 Ft-tól a 25000 Ft-ig bezárólag széles skálán mozognak. Ehhez esetenként hozzá adódhat az egyes diszplázia bíráló bizottságok bírálati díja is. (A Profivet Állatorvosi Sebészeti Központ csípő diszplázia szűrésének jelenlegi ára 9500 Ft.) (www.profivet.hu).

A diszpláziás kutya gyógyszeres kezeléséhez szükséges fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő tabletták ára a kutya testsúlyától függően egy kúrát (10 napot) tekintve 3000Ft és 7000 Ft között mozoghat.

A porckopás gátló anyagok árai a 3000Ft-tól 10000Ft-ig széles skálán mozognak.

Ezen költségekhez hozzáadódnak még az állatorvosi vizsgálatok, ill. injekciós kezelések költségei is.

A diszplázia műtétek közül a combcsontfej reszekció ára általában a 25-40000Ft között szokott mozogni. A HMO-műtét 45-65000Ft között szokott mozogni. A teljes csípőprotézis beültetése pedig (a protézis ára miatt) az előbbieknél is magasabb.

A diszplázia megelőzési lehetőségei

A diszplázia, mint örökletes betegség elkerülése érdekében az egyik legfontosabb dolog a megelőzés. Akár mint tulajdonosok, akár mint későbbi tenyésztők lehetőség szerint ne vásároljunk olyan kutyakölyköt - különösen a nagytestű, ill. a diszpláziára hajlamos fajták esetén - , akinek a szülei (esetleg nagyszülők) nem voltak diszpláziára szűrve. A szülők diszplázia szűrésének eredményét (vagy annak másolatát) kérjük el a tenyésztőtől (akár csak a szülők törzskönyveit), ne elégedjünk meg a szóbeli tájékoztatással.

Ha tenyésztők vagyunk, ellenőrizzük folyamatosan a tőlünk származó kölykök ill. tenyészkutyáink testvéreinek szűrési eredményeit is.

A kölyökkutyát rendszeresen vigyük állatorvosi vizsgálatokra. Kérjük meg az állatorvost (ha külön nem vizsgálta), hogy vizsgálja meg a kiskutya járását, mozgását, szükség esetén vizsgálja meg csípőízületeit.

A kölyökkutya táplálásánál kerüljük a fehérje, ill. kalcium túladagolást (lásd. a diszplázia és a táplálkozás összefüggése).

A kölykök mozgatása során kerüljük a túlterhelést, azaz ha elfárad, ne erőltessük a mozgást. Mindemellett a mozgásszegény életmód sem jó, mert a farizomzat, ill. a csípőizületek normális fejlődése igényli a megfelelő mozgást. A mozgás intenzitását óvatosan lehet csak növelni, különösen a fél éves kor alatti (diszplázia előszűrésen még át nem esett) kölykök esetén lehet veszélyes a túlzásba vitt tréning.

Fél éves korban minden nagytestű ill. diszpláziára hajlamos kistestű kutyát diszplázia előszűrésre kell vinni, hiszen a súlyos esetek nagy része ekkor már kiszűrhető. Az időben észlelt, klinikai tüneteket is mutató súlyos esetek nagy részében műtéttel (HMO) még megelőzhető a teljes csípőarthrózis kialakulása (lásd a diszplázia mutéti megoldásai). Nem beszélve arról, hogy a középsúlyos esetek nagy részénél az ebben a korban felfedezett betegség további súlyosbodása csökkenthető a megfelelő gyógyszeres kezelés, a megfelelően átalakított táplálkozás és mozgásprogram segítségével.

Mind fél éves kor előtt, mind a későbbiek során azonnal forduljunk állatorvoshoz, ha a kutyánk sántít, vagy bármilyen mozgászavart mutat. Egy éves kor után a fajta klubnak megfelelő időpontban csináltassuk meg a végleges diszplázia szűrést.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy a könyökizületi (elülso végtag) diszplázia majdnem ugyanolyan gyakori, mint a csípődiszplázia. Ezért ha már csípő szűrésre visszük a kutyánkat, egyúttal kérjünk könyökdiszplázia szűrést is. Ráadásul egy bódításban - ennek megfelelően még kisebb kockázattal, ill. kisebb költségekkel - megoldható a két szűrés, mintha később külön vissza kellene menni könyökszűrése.

A diszplázia szűrés eredményét beszéljük meg egy megfelelő szakemberrel (állatorvossal), aki segít majd értelmezni az eredményt. Így például az "enyhe diszplázia" tenyésztői minősítés esetén nem árt tudni, hogy az nem számít kifejezetten rossznak, sőt ezzel még az adott fajtánál tenyésztésre is javasolt lehet a kutyánk.

Ha pedig kiderült, hogy súlyosan diszpláziás a kutyánk, ne essünk pánikba és keressük meg az állatorvosunkkal együtt a kutyánk számára legjobb felépülési lehetőséget.

Ebben az esetben már érdemes speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvos segítségét kérni, akitől részletes tájékoztatást kapunk, hogy melyik az a műtét, ill. kezelés, amitől a legjobb eredmény várható a kutyánk teljes értékű, fájdalommentes mozgása érdekében.

A diszplázia és a táplálkozás összefüggése

A diszplázia kialakulása alapvetően genetikai okokra vezethető vissza. A genetikailag nem megfelelő csípőizületi alakulást öröklött kutyák esetében azonban a betegség kialakulásának mértékét ill. az ebből eredő klinikai tüneteket (klinikailag csípődiszpláziás kutya lásd. a diszplázia formái) a nem megfelelő táplálkozás jelentősen befolyásolhatja.

Fontos tehát megjegyezni, hogy a helytelen táplálkozás hozzájárulhat a betegség kialakulásához ill. a már meglévő betegség romlásához, de soha nem ez az alap oka a betegségnek.

A két legfontosabb táplálkozással kapcsolatos hiba a fehérjetúletetés ill. a relatív kalcium túletetés. Mind a fehérje, mind a kalcium indokolt mennyiségénél, ill. táplálékban lévő indokolt arányánál magasabb arányú etetése a hosszú csöves csontok túlságosan gyors, idő előtti növekedéséhez vezet. Az izületek lágyszervi alkotóelemei, ill. az izomzat fejlődése nem képes követni a csontok túlzott növekedését. Ebből eredően laza izületi alakulás, izomzatbeli deficit, mozgás zavarok léphetnek fel, ideális alapot teremtve a betegség kialakulásához, ill. romlásához. A kalcium és fehérjetúletetés mindemellett alapvetően hozzájárulhat más mozgásszervi betegségek kialakulásához is, mint például a csonthártyagyulladás, izületi porcleválások (OCD), könyökdiszplázia stb.

A fehérje túladagolás elkerülése érdekében csak a kutyatápok csomagolásán előírt mennyiségű tápot adjunk kutyánknak a növekedés stádiumában. Ha ezen kívül mást is kap enni a kutya, az fehérjében (húsban) relatív szegény táplálék legyen, ill. az a kevés fehérje (hús) jó minőségű legyen (pld. színhúsok). Az esetleges többlet táplálék fontos hogy rostban gazdag legyen (növényi rostok, rizs, zöldségek).
A kalcium túladagolásának elkerülése érdekében ne használjunk külön csonterősítőket teljes értékű tápok mellett, mert az un. teljes értékű kutyatápok eleve nagy mennyiségű csonterősítőt tartalmaznak. Ugyancsak lényeges, hogy ha vegyes táplálékot, ill. nem teljes értékű kutya tápot ill. konzervet adunk kutyánknak csak törzskönyvezett, állatorvosoknál ill. állatpatikában kapható csonterősítőt használjunk kalcium kiegészítésül. A humán patikákban embergyógyászati célra használt csonterősítő porok és tabletták kalcium-foszfor aránya nem megfelelő a kutyák számára, ilyen termékeket soha ne használjunk. Ugyancsak fontos hogy a kalcium pótlásra használt csonterősítő tablettákat csak kúraszerűen szabad használni, de ne használjuk folyamatosan, hónapokon át, mert az kalcium túladagoláshoz vezethet. A tabletták napi adagjánál pedig inkább a dobozon ajánlott alacsonyabb dózist használjuk.

Az izületi porc egészséges fejlődéséhez további kétféle (porckopás gátló), állatgyógyászati forgalomban kapható anyag járulhat hozzá. Ezek a glukozaminoglikán, ill. a kondroitin szulfát. Az előbbi számos állatgyógyszerben, ill. állati táplálék kiegészítőben szerepel, különböző lehet azonban a koncentrációjuk, ill. a felszívódásuk, az egyes készítményeket tekintve. Az utóbbi csak kevés állatgyógyászati készítményben szerepel. Ezek a porcépítő anyagok beépülve az izületi porcba fokozzák annak ellenálló képességét, ill. javítják regenerációs készségét. Lehetőség szerint ezen készítmények esetén se használjuk a hasonló hatóanyag tartalmú humán készítményeket, mert felszívódásuk, hatékonyságuk nem pontosan ismert a kutyák esetében.

A tenyésztők, az állatorvosok és a tulajdonosok felelőssége

A diszpláziás kutyák tenyésztésével így a betegség terjedésével kapcsolatban a tenyésztők felelőssége a legnagyobb. A tenyésztőknek ismernie kell a tenyészkutyáik szüleinek, ill. nagyszüleinek és lehetőség szerint a tenyészkutyáik testvéreinek szűrési eredményeit is, a tenyésztésre szánt kutyák kiválasztásakor. Ezt követően jóval a tenyésztésbe vétel előtt - hat hónaposan - el kell végezni a tenyésztésre szánt kutyák előszűrését, majd 12 hónapos kor után a végleges szűrését. Amennyiben a szűrési eredmények nem megfelelőek (középsúlyos, ill. súlyos fokozatok), bármennyire is szép és ígéretes a kutya, bármennyire is sok eredménye van és "szép" a mozgása, annak tenyésztése nem etikus. Az ilyen kutyáknak nagyobb eséllyel születhet klinikailag diszpláziás, súlyosan sántító kölyke. Az enyhe diszplázia kategóriás, de tenyészthető kutyák esetében figyelni kell, hogy az enyhe minősítést kapott kutyát lehetőség szerint mentes kutyával fedeztessük.

A született kölykök esetében pedig hat hónaposan kérjük meg a gazdákat, hogy csináltassák meg az előszűréseket (ez egyébként a gazdák saját érdeke is). Kérjünk visszaigazolást ezekről az előszűrésekről, így tudjuk ellenőrizni az adott tenyészkutyánk örökítő képességét a diszpláziával kapcsolatban.

Jogilag minden tenyésztőnek tudnia kell, hogy ha a kölyök eladásakor írásos szerződésben nem kötik ki hogy nem vállalnak felelőséget a diszpláziára, úgy peres esetben egy később diszpláziássá váló kölyök kutya esetében őket terheli a felelősség és adott esetben kártérítésre is kötelezhetők.
Amit azonban minimálisan el kell követni minden tenyésztőnek, hogy legalább a tenyészkutyáikat meg kell szüretniük diszpláziára. Mivel azonban két mentes kutyának is lehet diszpláziás kölyke (lásd. a diszplázia genetikája), ezért érdemes - a tenyésztő saját védelme érdekében - a diszpláziára vonatkozó felelősség vállalásra is kitérni az adásvételi szerződésben.

Az állatorvosok felelőssége is jelentős, hiszen a betegséggel kapcsolatos tájékoztatást elsősorban tőlük várják a tulajdonosok.

Mint ahogy az oltásokat is sorba megkapja a kölyökkutya, ugyan olyan természetesen érdemes hat hónaposan az előszűrést is megcsinálni, különösen az érintett fajtáknál (lásd. a diszpláziára hajlamos kutyafajtáknál). A megelőzés, azaz az előszűrés igen fontos állatorvosi tevékenység, hiszen ekkor már tanácsot tud adni az állatorvos a kutya további táplálásával, mozgatásával, későbbi tenyésztésbe állításával, esetleges gyógyszeres vagy műtéti kezelési lehetőségekkel kapcsolatban. Még nagyobb az állatorvos felelőssége a klinikailag diszpláziás, mozgászavart mutató, sánta kutyák esetében, hogy időben diagnosztizálja a betegséget. Ne csak klinikai tapasztalata alapján mondja ki a diszplázia diagnózisát, hanem készítsen röntgent vagy küldje olyan intézménybe, ahol meg tudják oldani a diszplázia röntgen vizsgálatát.

Ezen kívül az állatorvosnak tájékoztatni kell a tulajdonost az összes gyógyszeres, ill. műtéti lehetőségről, vagy - ha kell - kérje más, specialista állatorvos segítségét, amennyiben nem kifejezetten ortopédiával foglalkozik. A betegség nem megfelelő kezelése (terápia rezisztens gyógyszeres kezelés folytatása, vagy indokolatlan műtét elvégzése) ronthatja a kutya betegségből való felépülésének esélyeit. A betegséggel kapcsolatban felmerülő egyéb kérdésekre is az állatorvostól kaphatjuk meg a választ.

A gazdák felelőssége ott kezdődik, hogy tájékozódni kell a megvásárolt kölyök szüleinek diszplázia szűréséről. Meg kell kérni a tenyésztőt a szülők diszplázia bizonyítványának bemutatására, ne elégedjenek meg a szóbeli tájékoztatással. A kölyköt rendszeresen állatorvosi vizsgálatra kell hordani, ahol az állatorvos tájékoztatást tud adni az adott fajtában előforduló diszplázia gyakoriságáról, táplálkozási, mozgatási tanácsokkal látja el a tulajdonosokat, fél évesen pedig javasolja az előszűrést. A gazdák további felelőssége hogy elvigyék az előszűrésre, ill. végleges szűrésre kedvenceiket. Az állatvédelmi törvény szerint a súlyos diszpláziás kutyák lehetőség szerinti ivartalanítására kell törekedni, hogy véletlen se örökíthessék a betegséget.

A legfontosabb teendő a gazdák részéről, hogy kutyájuk sántasága esetén mihamarabb forduljanak állatorvoshoz.Abban a pillanatban amikor úgy döntenek a gazdák hogy befedeztetik kutyájukat, vagy fedeztetést vállalnak, máris tenyésztővé válnak, a tenyésztés és a tenyésztők összes felelősségével együtt.

A diszplázia más állatfajok és az ember esetén

A csípőízületi diszplázia a kutyákon kívül más háziállatban is előfordul. A kutyák csípőizületi diszpláziájánál jóval ritkábban, de a diszplázia a macskák esetében is előfordul. Bár a macskák relatíve kis testsúlya miatt a diszplázia ritkán okoz sántaságot. Azonban a diszpláziás macskáknak - különösen a nagyobb testsúlyú fajták esetén - ugyanúgy csípőizületi arthrózist ill. ezzel járó csípőizületi fájdalmakat, mozgászavart okozhat a betegség. Ezért több fajta esetében (pld. main coon) diszplázia szűrésekkel igyekeznek csökkenteni a beteg állatok számát a macskatenyésztők. A csípődiszplázia egyes formái az ember esetében is előfordulnak. A csecsemőket ezért rendszeresen szűrik csípőficamra. A csípőficamos csecsemőket aztán konzervatív ill. indokolt esetben műtéti úton kezelik, a normális csípőizületi stabilitás visszaállítása érdekében, megelőzve ez által a súlyos fokú csípőizületi arthrózisok kialakulását.

 

Főoldal